Rohamléptekben halad a szavazatok feldolgozottsága, és jelen állás szerint alkotmányozó többségbe kerülhet a Tisza Párt. A kétharmadhoz a 199-ből 133 képviselő kell, és jelen állás szerint 138 lehet a Tiszának. Listán 53,6:37,8 az arány a Tisza javára, és a parlamentbe juthat a Mi Hazánk is, amely jelenleg 5,95 százalékon áll.
Hárompárti parlament lehet a következőkben, legalábbis az adatok 88,91 százalékos feldolgozottsága lapján.
A listás szavazatok feldolgozottsága 79,19 százalékon áll, az állás:
Tisza 53,60 százalék (2 364 928 szavazat)
Fidesz 37,78 százalék ( 1 667 006 szavazat)
Mi Hazánk 5,95 százalék (262 441 szavazat)
DK 1,19 százalék (52 309 szavazat)
Kutyapárt 0,82 százalék (36 093 szavazat)
Úgy tűnik, nemzetiségi lista nem juttat be képviselőt a parlamentbe.
Az egyéni választókerületekben 90,64 százalékos feldolgozottságnál
a 106 egyéni körzetből 94-ben áll nyerésre a Tisza jelöltje, és csupán 12-ben a Fidesz jelöltje.
A háromnegyed tízes adatban még csak 11 egyéni választókerülete volt a Fidesz-KDNP-nek, most 12 van, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 06. számú egyéni választókerülete billent át a mostani kormánypártoknak.
Íme a térkép az egyéni körzetekkel, kék a Tisza, narancs a Fidesz:
Egyéni kerületek állása 90 százalékos feldolgozottságnál
Budapest összes egyéni körzetében a Tisza áll nyerésre.
Az elektromos autó forradalma után könnyű volt azt hinni, hogy a repülőgépeknél is csak idő kérdése az akkumulátorra való átállás. Ám itt nem lesz Tesla-pillanat és a fizika makacs dolog.
Hivatalos kormányzati dokumentumokra és belső egyeztetések feljegyzéseire hivatkozva állítja Magyar Péter miniszterelnök, hogy az Orbán-kormány a korábbi tagadások ellenére valójában egy ötszáz fő befogadására alkalmas menekülttábort tervezett felépíteni a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vitnyéden.
A jelenlegi templom egy korábbi bazilika külső falaira épült, háromhajós, bordás rácsos boltozata van. Tornyokkal megerősített parasztvár veszi körül, melynek egy, vélhetően a XIV. századból származó gótikus kápolna is része
Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.