A közel-keleti és ukrajnai háborúkkal a háttérben aggasztóan alacsony szintre estek a világon elraktározott olajtartalékok. Erre utalt hétfői felszólalásában a vezető olajexportőr, Szaúd-Arábia állami tulajdonú energiacége, a világ legnagyobb olajvállalata, az Aramco vezérigazgatója.

Amin Nasszer a Londoni Energia-Információs Fórumon kommentálta azokat a híreket is, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomására az Európai Unió és a Nemzetközi Energiaügynökség tagállamai, vagy más tálalásban a G7-es csoport, 100 millió hordónyi dízelt és nyersolajat tesznek hozzáférhetővé a stratégiai tartalékokból.

A hír nyomán 6 százalékkal esett a dízel ára az európai határidős ügyletekben, míg az Egyesült Államokban 3 százalékos volt az esés a megegyező szegmensben. A kőolaj ára az amerikai határidős ügyletekben emellett 5 százalékkal mérséklődött. Az Aramco főnökének viszont az a véleménye, hogy a lépések csak ideiglenes könnyítést jelentenek és nem oldják meg a hosszú távú ellátási kérdéseket.

„Amíg nem nyílik meg teljesen a Hormuzi-szoros, és amíg nem tér vissza a bizalom, az a rideg valóság, hogy a hordó mindkét végén nő majd a nyomás. Mivel nem tud másvalamire hagyatkozni, a világ ellátási biztonsági hálója ijesztően vékony”

– mondta Nasszer az alacsony tartalékokra utalva.

Az iráni háború kezdetén 10 milliárd hordónyi volt a globális olajtartalék, „azóta elveszett közel 3 milliárd. Miután megnyílik a szoros, még akár két évig tart majd a készletek feltöltése” – hangsúlyozta. 1 milliárdot közben kivontak a tartalékból, hogy próbálják ellensúlyozni a veszteséget.

Nasszer magyarázata szerint a globális tartalékok állapota nem tükrözi azt, hogy mennyi olajat lehet a piacra juttatni. „Ezért esik nehezükre a 100 millió hordó... valójában a kereskedelmi tartalékok kevesebb, mint 10 százaléka felhasználható. A készlet jelentős része ama minimumnak felel meg, amivel fent lehet tartani az infrastruktúrát – azaz, a háború előtti 10 milliárdból mostanra maradt 6 milliárd hordó gyakorlatilag nem elérhető.”

Viszont közben – Iránt nem beleszámítva – jobbára helyreállt a közel-keleti régióból kiinduló olajexport – jelentette a tengeri szállításokat nyomon követő Kpler nevű cég. Naponta körülbelül 16,5 millió hordónyi olaj hagyta el a régiót szeptember 1. és 28. között. Ez 10 és félmillióval több, mint a márciusi átlag. Mindez azért volt lehetséges, mert az exportált olaj 40 százaléka immár nem a Hormuzi-szoroson halad át – a háború előtt az arány még 17 százalék volt.