Párhuzamosan a KSH friss népesedési számaival közleményt adott ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) is.
A közlés szerint a háború egész Európában visszavetette a gyermekvállalási kedvet, de Magyarországon egyre többen házasodnak, és több gyerek születése is várható.
Ami a részleteket illeti, a KINCS megítélése szerint az elmúlt másfél évtized családbarát politikája a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, a születések száma az ukrajnai háború kitöréséig még javuló pályán is volt, a háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet.
Mint a KINCS rámutat, a háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma. Hazánkban 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt. A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4 és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.
A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos, vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.
A KINCS szerint reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is.
A KINCS szerint még annak ellenére sem reménytelenek az adatok, hogy azokat nem javítja fel a migrációs hátterű népszaporulat. A születési ráta idehaza tavaly 1,31 volt, míg más országok honos női népességében csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre; a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag, míg a külföldi bevándorló anyák esetében 2 feletti a termékenységi arányszám. Magyarországon a termékenységi ráta meghaladja a többi V4 ország és a balti tagállamok gyermekvállalási mutatóit.
Történeti összefüggések
Történeti okokból (Ratkó-korszak, Bokros-csomag) Magyarországon hullámzó képet mutat a gyermekvállalási korban levő korosztály létszáma a KINCS megállapítása szerint.
A rendszerváltást követő két évtizedben végig 2,5 millió körül volt a szülőképes korú nők száma és még 2010-ben is 2,38 millióan voltak, ma pedig már csak 2,07 millió olyan nőről beszélhetünk, akik ebbe a csoportba tartoznak. Másfél évtized alatt tehát a 15-49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent. A születések 90 százalékát adó 20-39 éves női korosztály létszámában pedig még ennél is nagyobb visszaesés következett be, ők 344 ezer fővel lettek kevesebben, ami 24 százalékos csökkenés.
Megállapításuk szerint a gyermekvállalási korú nők száma nem változott volna, akkor 2011 és 2024 között 212 ezerrel több gyermek születhetett volna meg az adott évek javuló termékenységi magatartása mellett.
