Bajban vannak a magyar taxisok – kongatta meg a vészharangot napirend előtt Toroczkai László, a Mi Hazánk parlamenti frakcióvezetője. Elmondása szerint az egyik komoly probléma az, hogy az infláció mellett elmaradt a tarifaemelés Budapesten, a másik pedig az, hogy szabályozatlan a taxisok létszáma.

Emellett „megjelentek olyan figurák, elsősorban Magyarország olyan vármegyéiből, mint Borsod vagy éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, akiknek semmi köze ehhez a szakmához, akik lehúzzák, átverik vagy éppen agresszíven közelítik meg az utasokat. Ezeket a hiénákat, főleg multinacionális cégek, kevésbé fejlett régiókból hozzák, sokszor részmunkaidőben alkalmazzák, de aztán

10-12 órában szinte rabszolgaként dolgoztatják őket.

Ezek az emberek csak tönkreteszik a taxis társadalom hírnevét, és közben kiszorítják azokat a régi taxisokat, akik betartják a szabályokat” – sorolta a politikus.

A budapesti taxisok tevékenységét részben a kormány, részben a főváros szabályozza – mondta válaszában a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. Fónagy János szerint a fuvardíj fővárosi szabályozási körbe tartozik, ez ügyben a kormány nem tehet semmit. Úgy látja, a problémát alapvetően nem a párbeszéd hiánya okozza, hanem az, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig nagy átlagban mintegy 10 ezer taxis működött, közülük nagyjából 5 ezer vidéken, 5 ezer pedig a fővárosban, illetve annak közvetlen környezetében.

Ez a létszám az utóbbi időben mintegy 12 500 környékére gyarapodott,

ám ennyi taxisra nincs piaci igény, csak kiújul szerinte az egyes taxis szervezetek és taxis cégek között a piacért folytatott harc.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a Budapestre visszatért Uber már nem a régi Uber, hanem egy magyarosított szolgáltatás, amely betartja a többi taxitársaságra is vonatkozó szabályokat.

Gazdasági helyzet

Elmaradt a repülőrajt és jövőre sem várható, mert az előrejelzések szerint a gazdasági növekedés legfeljebb 1-2 százalékos lesz 2026-ban – vetette a kormány szemére napirend előtt Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Mint mondta, Nagy Márton szerint a magyar gazdaságban azért nincs növekedés, mert a német gazdaság nem növekszik, pedig alapvetően az a probléma, hogy „egy elhibázott, rossz gazdaságpolitikát folytat Magyarország”.

„Mégpedig ezt az újraiparosítási programot, amelyet alapvetően külföldi tőkével hajtanak végre, és amely főként összeszerelő üzemekre koncentrá. Ebből következően nagy a kitettsége ennek az egész koncepciónak, másfelől pedig alacsony hozzáadott értéktartalmat hoz létre. Olyan alacsonyat, hogy ebből dinamikus gazdasági növekedés és dinamikus fogyasztásnövekedés nem képzelhető el és nem is valósul meg, még akkor sem, ha jó konjunktúra van. Hát még akkor, a mostani időkben, amikor nincs is jó konjunktúra” – fogalmazott Mellár Tamás.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában sérelmezte, hogy Mellár Tamás nem említette meg, a szomszédunkban egy háború dúl, de a nagy hitelminősítők még mindig befektetésre ajánlott államként tartják számon Magyarországot.

„A magyar gazdaság elmúlt három évi teljesítménye, akár a háborús körülmények miatt, akár az Európai Uniónak a szankciós politikája miatt, és nem utolsó sorban – és ebben önnek igaza van – bizonyos tradicionális okok miatt az elvártnál gyengébb. Magyarország egy évszázada – nem négy éve, nem tíz éve, nem tizenöt éve, évszázada – a német gazdasághoz kötött. A német gazdasági érdekszférába tartozunk, ha tetszik, ha nem. Ugyanakkor ugyancsak az elmúlt évtizedek tradicionális következményeként az energiaellátásunk alapvetően csőrendszeren keresztül történik, az pedig az orosz energiára alapozott. Ez nem titok, nem egy megoldhatatlan rébusz.

Magyarország egyik oldalon fejlesztés szempontjából egy európai német gazdasághoz kötött, ugyanakkor az energiaellátása ma egy háborús konfliktusokkal terhelt orosz bázison nyugszik”

– emelte ki. Ezzel együtt a gazdaság alapjai stabilak, a foglalkoztatási szint rekordmagas, a reálkeresetek növekednek, a nyugdíjak tartják az értéküket, a jövedelmi színvonal évről évre emelkedik, az üzletek pedig tele vannak áruval és vevőkkel – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter helyettese az Országgyűlésben.

Szőlő utcai ügy

Szóba került a napirend előtti felszólalások sorában a Szőlő utcai javítóintézet botránya, amit ezúttal a DK-s Földi Judit hozott fel.

„Szeretném emlékeztetni önöket, hogy az egyik volt gyermekvédelmi vezető arról beszélt egy interjúban, hogy két magas rangú politikus számára rendeztek orgiákat a Szőlő utcában Juhász Péter Pál regnálása alatt. Tehát nincs vége. Dobrev Klára és a Demokratikus Koalíció folytatja az igazság feltárását, mert az Orbán-kormány és a hatóságai nem hajlandóak ezt megtenni. Továbbra is fedezik a bűnösöket, elhallgatják a tényeket és hazudnak. Hazudtak arról, hogy nincs kiskorú érintettje a Szőlő utcai rémtetteknek. Hazudtak arról, hogy nem tudtak semmiről, ami 10 évig zajlott az intézetben, miközben elvben nyomozás zajlott Juhász Péter Pál ellen. És hazudtak az országnak arról, hogy az állami gondozott gyermekek biztonságban vannak, hiszen mára már egészen nyilvánvalóvá vált, egy politikai védelem alatt álló pedofilhálózat működik zavartalanul az állami és egyházi intézményekben” – mondta Földi Judit.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence szerint a DK megint bizonyíték nélkül terjeszt légből kapott rágalmakat.

„Az embereket arra biztatták, hogy trágár, obszcén jeleket rajzoljanak a gyermekvédelmi népszavazás szavazólapjára. Nem azt mondták, hogy a gyermekvédelem fontos dolog, nem azt mondták, hogy a gyermekvédelmi törvényt támogatni kell. Van egy törvény, amelyik arról szól, hogy a pedofil bűncselekmények el nem évülő bűncselekmények, amely létrehozza a pedofilnyilvántartást, amely szigorítja a büntetéseket, amely a gyermekpornográfiát különösen szigorúan külön bünteti – ennek a megerősítésére volt Magyarországon egy népszavazás, és önök azt mondták az embereknek a gyermekek érdekeit védő népszavazás kapcsán, hogy obszcén jeleket rajzolva érvénytelen, vagy nemleges szavazatot adjanak le. Amikor felelősségről beszél, tisztelt képviselő asszony, pontosan ez a felelősség. És hasonlítsuk össze, hogy önök mennyit is költöttek gyermekvédelemre? 18 milliárd forintot. Mi mennyit költünk idén? 129 milliárd forintot. Ez a különbség a gyermekvédelemre fordított források tekintetében. Önök nem támogatták sem azt, amikor kibővítettük a jelzőrendszert, sem amikor egységes protokollt vezettünk be vagy gyermekvédelmi hívószámot” – válaszolt Rétvári Bence.

„Önök 81 pedofilt juttattak börtönbe, mi 700-at. Ez a különbség” – üzente még a baloldalnak a belügyminiszter helyettese az Országgyűlésben.