Nagyon rossz hírnek nevezte az árrésstop Kormányinfón bejelentett fenntartását a kiskereskedelem számára Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A március 17. óta életben lévő árréstop 30 termékkört érint. Ez egy szupermarketben 5-700 cikkelemet jelent, ennyi terméket kell legfeljebb 10 százalékos árréssel árusítani 25 százalékos költségszint mellett. Ezt szerinte nem lehet hosszú távon bírni, a szupermarketek szenvedik el a legnagyobb kárt a nagy alapterületű üzletek közül, a piacvezető diszkontok pedig az ő kárukra tovább erősödnek, és ez szerinte senkinek nem lesz jó.

„Értjük, hogy le kell törni az inflációt, és ebben a kereskedelem is partner szeretne maradni, de ha a KSH havi adatait megnézzük, az előző hónapban is 4,6 százalék volt az éves béremelkedés, természetesen az infláció növekedni fog akkor, és nem fogjuk tudni megfékezni, ha változatlan a gazdasági teljesítmény. Mi mindig azt mondjuk, hogy a gyökereket kéne tudni megvizsgálni, mert a fogyasztói ár maga a jéghegy csúcsa, és a problémák okát kéne közös munkával feltárni, de sajnos ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy továbbra is a kiskereskedelmet érintik ezek a terhek” – mondta.

Az árréskorlátozás az álláspontja szerint tehát nem segít a cél, az infláció letörése elérésében, illetve nem elegendő önmagában, mert a kiskereskedelmi fogyasztói ár ténylegesen az utolsó láncszem az ellátási lánc folyamatában, és a termelői árat, az önköltségi árat, az energiaköltséget és minden egyéb hatékonyságot érintő elemet figyelembe véve kellene szabályozókat hozni.

„Továbbra is a legfontosabb problémának azt látjuk, hogy miközben nyilván fontos az, hogy növekedjenek a bérek, növekedtek és növekedni is fognak, de a gazdasági teljesítménynek, hatékonyságnak is kell fejlődni, mert ha önmagában csak bérnövekedés lesz a nemzetgazdaságban, akkor az árak továbbra is nőni fognak” – hangoztatta.

Megjegyezte, az árrésstop meghosszabbításával kapcsolatban velük nem is egyeztetett senki, de a KSH adatait látva és az ingadozó inflációs mértékeket tapasztalva, illetve a híreket olvasva gondolták, hogy meghosszabbítja a kormány.

Kijelentette, a magyar kereskedők veszíteni fognak, ők márpedig a nemzetgazdaság feldolgozóipari ágazatának komoly partnerei.

„A termékpaletta sokszínűségét a szupermarketek adják, nem a diszkontok. Nagy probléma lehet, ha ezek a szupermarketek elfogynak, illetve még nagyobb gond, hogy azok a kis boltok fognak sokkal gyorsabb ütemben fogyni, amelyek nem árrésstop-kötelezettek jelen helyzetben; egymilliárd forintnál kisebb árbevételű cégekről beszélünk, de sajnos tőlük egyszerűen elfordultak a vásárlók az elmúlt hónapokban, mert ők nem gyártóktól vásárolják a termékeiket, hanem nagykereskedőktől, a nagykereskedőkre pedig egyáltalán nem vonatkozik árrésstop, tehát a kicsik alapból magasabb beszerzési árra teszik rá a működési költségeiket” – mutatott rá a további problémákra.

Plázastop

Közben megjelent egy másik fontos változás: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű új üzletek, amelyek napi fogyasztási cikkeket árusítanak, csak akkor nyithatnak meg, ha ehhez beszereznek egy külön engedélyt. A plázastoprendelet már 2012 óta több-kevesebb módosítással a rendszerben van, az lenne a célja, hogy ne tudjanak olyan gyorsan szaporodni a multikereskedők, hogy teljesen kiszorítsák a magyar kereskedelmet a piacról.

Mint Neubauer Katalin felidézte, amikor ez a rendelet hatályba lépett, még 75 százalék nem a diszkontok kezében volt, 55 százalék volt a multinacionális kereskedők részaránya, ez viszont ma már 75 százalék, csak a piac negyede van magyar kereskedők kezében.

„Ennek is mindig az a veszélye, hogy minél kevesebb magyar kereskedő van a piacon, annál kevesebb magyar feldolgozóipari termék tud a kínálatban megjelenni. Ennek a nemzetgazdasági összefüggései nagyon veszélyesek. Azt gondoljuk, hogy a mostani módosításnak talán az lenne a célja, hogy azokat a kiskapukat, amelyeket megtaláltak az elmúlt időben a multinacionális szereplők, próbálja a rendelet szabályozni, ez eddig jól működött, így tudtak például sok esetben diszkontok nyílni kisbolt vagy autókereskedés helyén” – mondta Neubauer Katalin.

Egy szó, mint száz, biztos benne, hogy volna olyan egészséges és együttműködési elveken alapuló megoldás, ami mindenkinek jó lehet.

Népszavazás december 24-ről

Az is érinti a kereskedőket, hogy a Jobbik ismét elővette azt a régi tervét, hogy december 24., szenteste napja legyen munkaszüneti nap. Hogy lehet-e erről népszavazás, illetve támogatna-e egy ilyen kezdeményezést, azt mondta, nem időszerű ezt szabályozni, most sem kötelező nyitva tartani a kereskedelmi egységeket.

„Az ünnepi nyitva tartást minden vállalkozás, minden hálózat saját lehetőségéhez mérten szervezi és ezt így kommunikálja. Volt, amelyik már évek óta 24-én zárva tartott, vagy délben bezárta az üzletet, de azt is tudomásul kell venni, hogy nagyon sok olyan dolgozó van, aki örül az ünnepi pótléknak, és nagyon sok olyan kolléga is, aki a szabadnapján csak ekkor tud menni például más kereskedelmi egységbe ünnepi bevásárlásokat eszközölni. Ez megint sokkal árnyaltabb dolog, mint hogy azt mondjuk, hogy akkor három napig folyamatosan legyenek zárva az üzletek” – utalt arra, hogy legközelebb 27-én lehetne vásárolni úgy, hogy például a friss kenyér 72 óráig őrzi meg a minőségét.

Szerinte a kínálatnak és a keresletnek kellene megtalálni a jó egyensúlyt, a helyzet nem olyan egyszerű, mint ahogyan szerinte egy-egy politikai párt látja.