Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Idén szokatlanul korán térünk át a téli időszámításra

Habár újra és újra felvetődik, hogy abba kellene hagyni a téli-nyári időszámítás közötti váltogatást, EU-s szinten sosem sikerül dűlőre jutni az ügyben.

Az elmúlt évekhez képest idén igen korán érkezik az őszi óraátállítás: október 26-ára virradó éjszaka kell majd visszatekerni a mutatókat – írja az nlc.hu. Ez 2024-ben október 27-ére, 2023-ban október 29-ére, 2022-ben pedig október 30-ára esett.

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik meg.

Az óraátállítás körül továbbra is komoly viták zajlanak. Egyes kutatások szerint ma már nem jelent olyan energiaspórolást, mint korábban, ezért már nincs értelme. Felmerült az is, hogy az Európai Unió területén eltörölnék mindezt, de végül a téma nem élvezett prioritást, másrészt a tagországok nem tudtak megegyezni, hogy melyik legyen az „állandó” időszámítás mindenki számára, így egyelőre továbbra sincs terítéken.

Az ellenzők szerint az átállítgatással az a legnagyobb probléma, hogy megzavarja a belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára. Sokaknak hetekbe telik az alkalmazkodás, gyakoriak az alvászavarok, koncentrációs problémák, sőt bizonyos tanulmányok szerint a szívrohamok és a közlekedési balesetek száma is megemelkedik ilyenkor. Akad azonban olyan kutatás is, mely azt mutatja, hogy az őszi óraátállítás jó hatással van az emberre.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×