Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
36 Celsius-fok olvasható egy kijelzőn a harmadfokú hőségriadó idején a győri Baross Gábor utcában 2024. július 11-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Évente plusz 10-15 nap: többször lesz 35 fok fölötti kánikula

Szombaton 40 fok várható Magyarországon – és egyre többször lesz ilyen nap a kutatók szerint. A következő évtizedekben tovább folytatódik a felmelegedési trend Európában, és még az északi országokban is sokszor lesz 35 fok fölötti kánikula – mondta Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

A következő évtizedekben tovább folytatódik a felmelegedési trend, a másfélfok blogon megjelent tanulmány szerint Európa-szerte emelkedik a 35 fok feletti maximumhőmérsékletű napok száma, az ezzel járó hőterhelés és az újonnan megjelenő kórokozók pedig komoly egészségügyi kihívásokat hoznak.

Idén is több súlyos hőhullám zajlott le Magyarországon és Európában is. Itthon napi hőmérsékleti rekordok is megdőltek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a pesszimista forgatókönyv következményeit vették számba, vagyis ha a széndioxid kibocsátás a mostani gyorsuló ütemben folytatódik.

Évente 10-15 nappal megnövekszik a 35 Celsius-fokot meghaladó napi maximumhőmérsékletek előfordulása Európában a magyarországi szélességet nézve. Az elmúlt 30 évben ez csupán 3 nap volt országos átlagban Magyarországon. Ez akár megtízszereződést is jelenthet a teljes nyári időszakot tekintve – mondta Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa az InfoRádióban.

„Különösen a Balkán térségében kell a legsúlyosabb következményekre felkészülni, és a déli területeken a hosszabb hőségidőszak kiterjed májusra és szeptemberre is. A felmelegedés Észak-Európát is érinti”

– tette hozzá a meteorológus-hidrológus. Az északi térségekben körülbelül 5-10 nap lesz a 35 Celsius-fokot meghaladó napi maximum hőmérsékletnek az előfordulása július-augusztusban. Az elmúlt időszakban ez gyakorlatilag nulla volt, maximum évente egy vagy ötévente egy.

A kutatók kitértek arra is, hogy az egyre gyakrabban előforduló extrém magas hőmérsékleteknek számos társadalmi-gazdasági szektorban az agrárium vagy az energiaszektor mellett az egészségügyben is negatív következményei lesznek.

„Főképpen az idősek és a gyermekek fokozottan nehezebben bírják, akiknek valami egyéb betegségük van, sokkal nehezebben tudják elviselni a hőséget, ezért több halálesettel kell számolni”

– mondta a szakember.

Közvetett egészségügyi hatásokkal is kell számolni, ami azt jelenti, hogy olyan kórokozót hordozó különböző szúnyogok, kullancsok, gombák terjednek el, amik eddig az európai térségben nem voltak gyakoriak, vagy egyáltalán nem fordultak elő, de ezzel a melegedéssel a kialakuló új klíma ezeknek is kedvező lesz, és így sokkal több fertőzéssel kell szembenézni, ami az egészségügyi rendszert terheli majd.

Európában is megjelentek olyan betegségek, mint a szúnyogok által terjesztett nyugati-nílusi vagy zikaláz, illetve északon is elterjed a kullancsok által terjesztett lyme-kór vagy vírusos agyhártyagyulladás.

Kisebb kedvező hatásként említik meg ugyanakkor azt, hogy az enyhébb telek miatt várhatóan csökkenni fog az extrém hideg okozta többlethalálozás.

Szombaton egyébként 40 fok várható Magyarországon a HungaroMet előrejelzése szerint.

2025. augusztus 14-től időjárás, 40 fok lesz
Csütörtökön, pénteken és szombaton is 45 fok fölött várható a csúcshőmérséklet Magyarországon

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×