Javában tart az őzek üzekedési időszaka, amely nemcsak a vadászok számára izgalmas időszak, hanem fontos pillanat a vadgazdálkodás szempontjából is. Bár a bakok trófeaminősége továbbra is jónak mondható, a somogyi állomány csökkenése már vármegyei szinten is érzékelhető – derül ki a szakmai értékelésekből.

Egyes térségekben gyengébb eredmények születtek, ami helyi problémákra utalhat. Az üzekedés idején elejtett bakok az éves teríték 15–20 százalékát adják, de a terítékadatok alapján csökkenés tapasztalható számukban.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint Somogyban 2016-ban összesen 4292 egyed került terítékre, 2023/24-es vadászati évben már csak 2884 - olvasható a SONLINE cikkében.

A terítékre hozott bakok száma 1771-ről 1362-re esett vissza, a sutáké és gidáké szintén csökkenő tendenciát mutat. Az elhullások száma ugyan ingadozik, de a populáció csökkenése így is szembetűnő.

A lap Sugár Lászlót, a MATE Kaposvári Campus professor emeritusát kérdezte, a szakember öt évtizede foglalkozik őzekkel. Mint mondja, a probléma nem új keletű, de az utóbbi években egyre súlyosabbá vált. A mezőgazdasági gyakorlatok – nagy táblák, hosszú ideig üres földek – kedvezőtlenné tették az élőhelyet az őz számára.

A gazdák hozzáállása sem mindig segítő: sokan csak kártevőként tekintenek az őzre, nem partnerként, fogalmazott.

A professzor szerint a pocokgradációs évek különösen veszélyesek voltak: előfordult, hogy aranyérmes bakokat találtak elpusztulva, szabálytalanul kihelyezett pocokméreg közelében. Emellett a mezőgazdasági kerítések, villanypásztorok is gyakori halálos csapdát jelentenek a nagyvad számára, jegyezte meg.

A somogyi vadászterületeken még mindig vannak jó trófeák, de a populáció csökkenése már nem hagyható figyelmen kívül. Kaposvár környékén például néhány éve még 80–100 egyedből álló őzcsapatokat lehetett látni, ma már ez ritka.