A G7.hu szerint a „hűtésszegénység” problémája – szemben a fűtésszegénységgel – még nem kapott kellő figyelmet a hazai politikában és támogatási rendszerekben.

Bár a klímaberendezések száma emelkedett (2023-ban közel egymillió háztartásban volt klíma), a társadalmi egyenlőtlenségek továbbra is markánsak: a legszegényebb háztartásokban csak minden hetedik, míg a legtehetősebbeknél több mint 80 százalék rendelkezik klímával.

A hőhullámok egészségügyi hatásai – hőguta, kiszáradás, szív- és érrendszeri problémák – növelik az egészségügyi rendszer terhelését. A jelenség a munkaerőpiacra is hatással van, mivel sokaknak lehetetlen otthonról dolgozni a túlmelegedés miatt, és a szabadtéri munkát végzők kettős hőstressznek vannak kitéve.

Míg Magyarországon vannak elképzelések az energiahatékonyság javítására, a "hűtésszegénység" mint önálló kategória még nem része a lakáspolitikai diskurzusnak. Az érintettek gyakran csak önsegítő módszerekhez, például ventilátorokhoz és nedves törölközőkhöz folyamodhatnak, de ez nem biztosít megfelelő védelmet az éjszakai 28-30 fokos belső hőmérséklet ellen.