Közel százötven tehenet kellett elaltatni azon a Fejér vármegyei szarvasmarha-telepen, ahol hónapokkal ezelőtt azonosították a kéknyelvbetegség vírusát. Erről a fertőzött gazdaság vezetője beszélt az InfoRádióban.

"Semmilyen jele nem volt a fertőzésnek, vérminták alapján derült ki február második felében, hogy megjelent nálunk a kéknyelvbetegség" - mondta Sári Ferenc, a Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.

A megbetegedés kezelésének jogszabályi háttere még 2009-ből származik, tehát egy igencsak elavult jogszabállyal kellett dolgozni - számolt be a vezérigazgató az elvégzett intézkedések kapcsán az előírásokról. Beérkezett, vásárolt állatokat kell karanténban tartani egy elkülönített helyen, telepen belül. Ezeken naponta kell vizsgálatokat végezni, figyelni, hogy habzik-e a szájuk vagy mutatkozik-e rajtuk bármilyen, a betegségre utaló tünet. Egy hét után már a hatóság sem vár el további vizsgálatot, és a problémát okozó szállítmányról is úgy tűnt, hogy tünetmentes.

A vezérigazgató elmondta, a Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. nagyságrendileg 6 ezer fejőstehénnel dolgozik, amiből 5,5 ezret fejnek, pár száz pedig a vemhes státusza miatt nincs fejve. Mint mondta,

a probléma az volt, hogy a hatóság sem tudta, mi a teendő az elavult jogszabály miatt, mivel az akkori típusú kéknyelvbetegség esetén más eljárásrend volt érvényben.

A most felbukkant megbetegedés közel sem volt olyan súlyosságú, mint a korábbi, viszont a több mint másfél évtizeddel ezelőtti rendnek megfelelően teljes megfigyelési zárlat alá vonták a gazdaságot.

"A teljes lezárás viszont az jelentette, hogy a selejt tehenek sem mehettek ki" - mondta Sári Ferenc, hozzáfűzve, hogy a telepről a szarvasmarhák háromféleképpen kerülhetnek ki: egyrészt borjúként értékesítve, másrészt beteg egyedként kényszervágásra a vágóhídra, harmadrészt nemes üszőként, tenyésztési céllal tovább értékesítve.

A lezárás nyomán komoly gazdasági, valamint állatjóléti károk keletkeztek az állományban a vezérigazgató szerint, mivel a beteg teheneket gyógyítani nem lehetséges, vágóhídra sem lehetett őket értékesíteni, gy kénytelenek voltak eutanáziát alkalmazni, altatás formájában. Február óta havonta körülbelül 20-30 állatot kellett így megölni, azaz az elmúlt 5 hónap során összesen közel 150 példányt - részletezte Sári Ferenc. Hozzátette,

így a bevételkiesés mellett még plusz költsége is keletkezett a gazdaságnak egyfelől az eutanáziához szükséges szerek, másfelől a tetemek szakszerű elszállítása miatt.

A Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezetője leszögezte: mostanra rendeződött a helyzet, a hatóság fokozatosan enyhíteni kezdte a zárlatot, amennyire tudta, és így a "selejt" tehenek is kimehettek a vágóhídra, bár szigorúan csak belföldre. A telep a közelmúltban kapta meg a második adag, 6 ezer darab vakcinát, és záros határidőn belül a dolgozók be is oltotta a tejelőállományt. Sári Ferenc megjegyezte, az oltások beszerzése nem ment könnyen. Azt viszont hozzátette, hogy a zárlat oldásával megszűnik az állatkínzás, mivel közel 500 borjút szállítanak el hamarosan továbbtartásra, és ezzel enyhül a férőhely-nyomás, javulnak az állatok tartási körülményei.