Ismét megjelent a kérődző állatok kéknyelv-betegsége Magyarországon. A Fejér vármegyei Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarhatelepén 80 borjút kellett leölni, tíz állat pedig magától elhullott a hét végén, miután felütötte a fejét a kór.

Ez egy törpeszúnyogok által terjesztett vírusos betegség, ami egyébként a szarvasmarhák körében nem is igazán, vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz, csak laboratóriumi vizsgálattal van arra mód, hogy erre a betegségre rátaláljanak vagy gyanúját észleljék. Azonban a szabályozás – mint az InfoRádióban Pásztor Szabolcs országos főállatorvos tisztázta – ilyenkor is intézkedéseket ír elő, szigorú feltételeket szab például az állatok szállíthatóságát tekintve.

„Ezeket az állatokat nem kell ilyenkor leölni, mint más betegségek esetében, viszont nagyon fontos, hogy megfelelően védett állatokat lehet csak szállítani, tehát vagy vakcinával, vagy a betegség természetes átvészeltetésével lehet ezeket az állatokat védetté tenni” – mondta.

A betegség ellen van védőoltás, bár a kéknyelv-betegségnek ez a típusa viszonylag új betegség az EU területén, mindössze néhány éve bukkant fel, és Nyugat-Európa szinte teljes egésze fertőzöttnek tekinthető. A vakcinát április 4. óta biztosítja egy országos főállatorvosi határozat, ekkortól van lehetőség arra, hogy a hazai állattartók is önkéntes módon vakcinázhassák az állományaikat.

Az állategészségügyi és gazdasági következményekről szólva Pásztor Szabolcs elmondta, emberekre nem veszélyes a betegség, állatok közül pedig ez kifejezetten a kérődzőkre jellemző kór, komolyabb tünetek a juhoknál lehetnek.

„A betegség legkomolyabb hatása kereskedelmi szempontból jelentkezik. Azokat az állatokat, amelyek nem mentesek vagy nem megfelelően védettek, nehezebb exportálni, számos exportcélország támaszt szigorú feltételeket, és ez hatással lehet a kereskedelemre” – magyarázta a főállatorvos.

Leölési kötelezettség nincs, de ha az állattartó a telepén mentesítést kíván végezni, akkor akár vágóhídon is – emberi fogyasztásra – lehet ezeket az állatokat vágni.

Sári Ferenc, a Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója korábban a Facebookon arról nyilatkozott, személyesen fog ötszáz borjút agyonlőni, ezt kommentálva az országos főállatorvos azt mondta, hatósági intézkedés keretében nem történt leölés, ilyen előírás sem volt, ráadásul a vakcinázás is megtörtént, megfelelően védett kétszáz állatot már ki is szállítottak a telepről.

A vakcinázás melletti leghatékonyabb védekezési mód a betegséget terjesztő szúnyogok távol tartása. A betegség állatról állatra nem terjed.

Magyarország hivatalosan mentes a kéknyelv-betegségtől, mert a jelenlétének pusztán a gyanúja áll fenn. „Ha a betegség jelenléte megerősítésre kerül, akkor ezt a mentes státuszt elveszítjük, onnantól pedig egy megfigyelési program keretében kell a betegséget nyomon követni” – ecsetelte Pásztor Szabolcs.

Az országos főállatorvos elmondta, Nyugat-Európa jelentős része már fertőzöttnek tekinthető, az ottani törpeszúnyog-állományban jelen van a betegség, például Ausztria nyugati országrészében már jelentős számban fordul elő ez a betegség, és az állatszállításokkal, ha nem megfelelő a szállított állatok védettsége, vagy nem kezelték őket megfelelően rovarirtó szerrel, akkor előfordulhat, hogy behurcolják a terjesztő szúnyogot is.