Ismét megjelent a kérődző állatok kéknyelv-betegsége Magyarországon. A Fejér vármegyei Pélpusztai Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarhatelepén 80 borjút kellett leölni, tíz állat pedig magától elhullott a hét végén, miután felütötte a fejét a kór. Rusvai Miklós az InfoRádióban elmondta: a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá eső, törpeszúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegség, amely főként szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és vadon élő kérődzőket betegít meg. Fontos kiemelni, hogy a betegség emberre nem jelent veszélyt. A fertőzést egy orbivírus terjeszti, de a betegség nem ragályos, csak szúnyogok vihetik át egyik állatról a másikra.

A betegség onnan kapta a nevét, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki.

A víruskutató kiemelte: ha egy fertőzött állat közvetlen környezetében van egy másik fogékony állat, utóbbi még nem kapja el a betegséget, csak ha a vírus károsítja az érfalakat a szúnyogok megjelenésével. Emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A kéknyelv-betegség az év első felében itthon is nagy gondokat okozó ragadós száj- és körömfájással ellentétben egy jóval nehezebben terjedő betegség. A vírust szarvasmarhák is hordozhatják, de csak enyhén betegedhetnek meg, inkább a juhokra jelent nagyobb veszélyt, bár a mostani esetben borjúkat kellett leölni Pélpusztán. A szarvasmarhák esetében láz vagy tejtermelés-csökkenés jelentkezhet,

a juhoknál viszont sokkal súlyosabb tünetek (érfalkárosodás, testszerte ödémás duzzanatok, tüdőödéma, elhalások a nyelven) is megjelenhetnek.

Rusvai Miklós figyelmeztetett: ahogy a legtöbb vírusfertőzés, úgy a kéknyelv-betegség sem gyógyítható. Fertőzéshullám esetén az immunizálás a leghatékonyabb eljárás, az Európai Unióban forgalomban is vannak a szükséges vakcinák, de alkalmazásuk hatósági engedélyhez kötött. A szakértő emlékeztetett, hogy a kéknyelv-betegség 2015 és 2021 között jelen volt Magyarországon, azóta viszont hivatalosan is kéknyelv-betegségtől mentes státusszal rendelkezik hazánk, miután idehaza teljesítették az Állategészségügyi Világszervezet feltételeit és az uniós előírásokat. Magyarország jelenleg is az EU kéknyelv-betegségtől mentes tagállamainak jegyzékében szerepel.

A vírusfertőzéssel 2010–2011-től kezdődően szinte folyamatosan küzdöttek a nyugat-európai országok, előtte pedig elsősorban Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában fordult elő. Később megjelent Görögországban és a Balkán-félszigeten, de az ellenkező irányból, Belgium és Hollandia felől is terjedni kezdett a betegség. A vírusnak 24 ismert szerotípusa van. Hazánkban 2014 őszén a 4-es szerotípust azonosították. A különböző régiókban más és más szerotípusok jelentek meg,

mindegyiknél külön vakcinára van szükség, tehát nem lehetett ugyanazt az oltást alkalmazni Nyugat-Európában, mint Afrikában.

Ha a kór tartósan terjed, a juhok elhullhatnak, a vadkérődzők (például szarvas, muflon, dámvad) viszont jó eséllyel túlélik a betegséget, de utóbbiak is hordozhatják, terjeszthetik, ezért ha felüti a fejét a kéknyelv-betegség, akkor például a szarvasmarhákat is rendszeresen vérvizsgálattal ellenőrzik. Rusvai Miklós elmondta: a fertőzés és az estleges elhullás nagyobb gazdasági kárt a juhtartóknak okoz.

A kéknyelv-betegség nem veszélyes az emberre, és a szakértő tájékoztatása szerint élelmiszer-biztonsági kockázatot sem jelent, mert nem terjed élelmiszerekkel. „Ebből a szempontból aggálymentes, a betegségen átesett vagy vakcinázott állatok húsa, teje minden további nélkül fogyasztható” – magyarázta a víruskutató.