Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Cseppkőképződmények a Baradla barlangban a Gyógyturisztikai fejlesztések az Aggteleki- és a Szlovák karszt Világörökség barlangjaiban című projekt ünnepélyes zárórendezvényének napján Aggteleken 2021. július 1-jén. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala közös, határon átnyúló projektje 1,616 millió euró (mintegy 568 millió forint) vissza nem térítendő támogatásban részesült az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében kiírt pályázati forrásból. A projekt 2017 novembere és 2021 júliusa között valósult meg.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Veszélyes dolgot találtak Aggteleken

Második világháborús német aknavető gránát került elő az Aggteleki Nemzeti Park területéről, a Vecsembükki-zsombolyból, 60 méter mélyről - közölte az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred a Facebook-oldalán

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjai ereszkedés gyakorlása közben bukkantak a robbanótestre Magyarország harmadik legmélyebb barlangjában.

A második világháborús, 81 milliméteres német aknavető gránátot a tűzszerészek a Vecsembükki-zsombolyból, 60 méter mélyről emelték ki alpintechnikát alkalmazva, a barlangi mentőszolgálattal és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával közreműködve.

A lövedék nem tartalmazott robbanóanyagot, és a katonák elszállították a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×