Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Pest County, Hungary - July 31, 2024: Entrance gate to the Budapest Zoo and Botanical Garden
Nyitókép: Salvador-Aznar/Getty Images

Biodóm és óriáspanda: nagy tervekkel kezdi a munkát az Állatkert új főigazgatója

Nagy célokkal, többek között az állatkert népszerűségének növelésével és a Biodóm hasznosításával lát neki a munkának Sós Endre, a Budapesti Állatkert új főigazgatója. Az állatorvos végzettségű szakember 30 éve dolgozik az intézményben, amelyet 2023 óta megbízott vezetőként irányított.

A Fővárosi Állat- és Növénykertnek az oktatásban, a természetvédelemben és a vendégek szórakoztatásában is élen kell járnia – hangsúlyozta Sós Endre, akit a Fővárosi Közgyűlés szerdán nevezett ki öt évre az intézmény főigazgatójának.

„Az állatkertnek egyfelől meg kell tartania az oktatásban, természetvédelemben betöltött vezető szerepét, melyekben eddig is nagyon komoly feladatokat látott el, de ehhez infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség” – mondta az InfoRádióban az új főigazgató, és szerinte az intézményt tavaly is meglátogató 1,1 millió ember akkor fog a „lábával szavazni, ha érdekes dolgokat láthat, szórakozva tanulhat, miközben kikapcsolódhat és élvezheti a közösségi teret”. Sós Endre fejleszteni szeretné a szolgáltatásolkat, de közben folytatni kell az állatok jólétét szolgáló munkálatokat is.

Az újonnan kinevezett főigazgató azt is elmondta, hogy a Biodóm ügyének rendezését nem lehet elkerülni. A rövidebb távú megoldási javaslat szerint jelentős mértékben benövényesítenék az épületet, és akkor megnyitható lenne a közönség előtt, idővel pedig, későbbi fázisokban, állatok is kerülhetnének a most üresen álló épületbe.

Sós Endre arról is beszélt, hogy a történeti kertben is sok a tennivaló, és azt is szeretné, ha a Fővárosi Állat- és Növénykert óriási jelentőségű állatmentő munkája is tovább bővülhetne. Jelenleg évi 2600 állatot ment meg az intézmény, és szándéka szerint a jövőben még modernebb helyen szeretnék segíteni a bajbajutott állatokat.

Újabb állatfajok beszerzésével és tartásával kapcsolatos tervekről is beszámolt a főigazgató, például emberszabású-fronton szeretnének nagy fejlesztéseket, de szóba került az is, hogy mikor lehet esetleg óriáspanda Magyarországon. Azt azonban leszögezte, hogy a komoly tervek nem kevés szakmai előkészítést is igényelnek, ám reméli, hogy ha nem is maradéktalanul, de legnagyobb részt ezek az elképzelések megvalósulnak.

Soós Endre 1995-ben lett a Fővárosi Állatkert munkatársa mint állatorvos. 2003-ban vezető állatorvossá, majd az állategészségügyi és természetvédelmi osztály vezetőjévé nevezték ki. 2017 óta természetvédelmi és állategészségügyi igazgató volt, 2023 óta pedig kinevezett főigazgató hiányában megbízott főigazgatóként vezette az intézményt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×