A világ katonai kiadásai rekordot döntöttek 2024-ben, ez az összeg mintegy 2700 milliárd dollár, 2023-hoz képest majdnem 300 milliárd dolláros növekedés. Az Egyesült Államok majdnem ezermilliárd dollárt költ a hadseregre, toronymagasan vezeti a rangsort, a második helyen álló Kína 2024-ben 314 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra – ismertette az adatokat Olekszij Anton. Arról is beszélt, hogy Kelet-Európa is jelentősen is növelte 2024-ben a katonai kiadásokat, 220 milliárd dollárt költött ilyen célokra, míg Közép-Európa hasonló kiadásai 75 milliárd dollárt tesznek ki.

Ez a növekedés elsősorban 2014 után indult be, amikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, és elkezdődött a donbaszi háború. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója szerint azóta szinte mindegyik közép- és kelet-európai ország jelentősen növelte a katonai kiadásait, és a régióban Lengyelország, Szerbia, Románia, Magyarország és Szlovákia is elérte már 2024-ben a NATO által elvárt GDP-arányos kétszázalékos védelmi kiadási szintet.

A három éve kezdődött orosz–ukrán háború miatt az Európai Unió is komoly fegyverkezési programot hirdetett, de a szakértő szerint az európai hadiipar elsősorban fegyverbeszerzésekre koncentrált, hogy legyen elég harckocsi, elég lőszer. „A mostani európai uniós politika alapvetően abban más, hogy nem kizárólag a fegyverekre koncentrál, hanem a katonai létszámra is” – hangsúlyozta. Ehhez a tagállamoknak sokkal többet kell a védelemre költeniük, de Olekszij Anton úgy véli, ez nem lesz könnyű, mert még mindig vannak olyan országok, amelyek nem érik el a kétszázalékos szintet sem. „Ezek elsősorban olyan országok, amelyek messze vannak az orosz–ukrán frontról, például Olaszország, Spanyolország, Portugália vagy Belgium” – sorolta a szakértő.

Hadiipari potenciál szempontjából elsősorban a két vezető EU-tagállam, Németország és Franciaország áll az élen, de az ő kapacitásuk sem tudja fedezni az összes európai szükségletet. Az európai védelmi ipar szempontjából az Egyesült Királyság is meghatározó, de ez a három ország még mindig nem elegendő ahhoz, hogy helyettesítsék az Egyesült Államokat, viszont 10-15 éven belül, ha az Európai Unió és a tagállamok jelentős összeget tudnak majd a hadiiparba irányítani, „akkor van rá esély, hogy Európa magának tudja biztosítani a szükséges fegyvereket. Nyilván ehhez sok idő kell, sok pénz kell, és nagyon sok nehéz döntés is szükséges” – vélekedett a biztonságpoltikai szakértő.