Infostart.hu
eur:
362.99
usd:
314.67
bux:
150506.18
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: NAK/Lévai Zsolt

Még van esély az őshonos magyar gyümölcsfák megmentésére, de nagyon fogy az idő

Az elmúlt évszázadban behurcolt kártevők, kórokozók nagy fenyegetést jelentenek az egyre ritkábbá váló fajokra. Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke szerint még ha a nagyüzemi termesztésbe nem is illeszthetők be ezek a természetesen kialakult növények, a genetikai állományuk miatt kulcsfontosságú a megőrzésük.

A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük a kihalástól az ősi magyar gyümölcsfákat – hívta fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke. Kiss Balázs az InfoRádióban elmondta: a 19. század végén még háromezer ilyen tájfajtát tartottak számon, ma viszont már csak 81 van állami oltalom alatt. „Pedig ezek a növények ellenállnak a klímaváltozás hatásainak is, csak sajnos nagyüzemi keretek között nem versenyképes a termesztésük” – tette hozzá a szakember.

„Az őshonos fajták nem feltétlenül emberi szelekciónak köszönhetően keletkeztek, sok faj a környezeti sajátosságokhoz, adottságokhoz alkalmazkodott” – mondta Kiss Balázs, megjegyezve, hogy a 81 állami oltalom alatt álló fajtánál jóval több található hazánkban, melyek génkészlete felbecsülhetetlen értékű. Leszögezte:

minél változatosabb a gyümölcsfák génkészlete, annál ellenállóbb a gyümölcstermesztő ágazat a klímaváltozás hatásainak.

Az elnök kiemelte azt is, hogy nagyon fontos ennek a génállománynak a megőrzése, mivel nagyüzemi körülmények között ezek a fajták nem tudják felvenni a versenyt a modern, nemesített gyümölcsfákkal, emiatt az elmúlt száz év során fokozatosan kiszorultak. Jelenleg inkább kiskertekben találhatók meg a különböző tájfajták.

Kiss Balázs szerint egyáltalán nem igaz, hogy ezek az őshonos fajták nem igényelnek gondozást, mert nagyon ellenállóak az évszázados-évezredes természetes szelekciónak köszönhetően. Az elmúlt évszázad során számos kártevőt és kórokozót hozott be hazánkba az emberi tevékenység, amelyekkel szemben ezek a növények nem rendelkeznek rezisztenciával, nem tudtak ezekhez a kórokozókhoz alkalmazkodni. A szakértő leszögezte: az őshonos fajták is igénylik a permetezést, a metszést.

Azt is hozzátette, nincs már sok időnk, hogy oltóvesszők levételével és csemeték felnevelésével megmentsük ezeket az őshonos, magyarországi gyümölcsfákat a kihalástól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Az atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban csütörtök reggel azt is egyértelművé tette, Paks 2-nél már nyilván nem lesz ez elég. Rögzítette: lehet, hogy most akár 15-20 milliárd forinttal is magasabb az ország villanyszámlája a szükséges import miatt, de a későbbi problémák elkerüléséhez ezt most fel kell áldozni.

Kórházi fertőzések: pár héten belül megnézhetjük az adatokat

Ősztől nyilvánossá válhatnak a magyar kórházak fertőzési adatai: intézményenként lehet megnézni, milyen gyakran fordulnak elő, milyen kórokozók miatt, és egyes esetekben mennyire ellenállók az antibiotikumoknak. A nyilvánosságra hozatal két lépcsőben történne, szeptember 1-jétől jönne az első kör.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Csendben kopik a magyar humántőke egyik alapja: az elmélyült olvasás

Csendben kopik a magyar humántőke egyik alapja: az elmélyült olvasás

Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor a könyv ott van az éjjeliszekrényen, mégis a telefon kerül kézbe. Néhány percnek indul, fél óra lesz belőle, és az olvasás megint másnapra marad. A Guardian Science Weekly 2026. augusztus 11-i adása ebből a hétköznapi tapasztalatból jut el egy sokkal nagyobb kérdéshez: mit veszít az emberi gondolkodás, ha az elmélyült olvasás kiszorul a mindennapokból? A podcastben Ian Sample, a Guardian tudományos újságírója foglalja össze Falk Huettig kísérleti pszichológus kutatásainak legfontosabb tanulságait; az adásban Madeleine Finlay műsorvezetővel együtt azt járják körül, hogy az olvasás visszaszorulása miért érintheti a memóriát, az absztrakt gondolkodást, az IQ-t és a kritikai szövegértést is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×