Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: NAK/Lévai Zsolt

Még van esély az őshonos magyar gyümölcsfák megmentésére, de nagyon fogy az idő

Az elmúlt évszázadban behurcolt kártevők, kórokozók nagy fenyegetést jelentenek az egyre ritkábbá váló fajokra. Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke szerint még ha a nagyüzemi termesztésbe nem is illeszthetők be ezek a természetesen kialakult növények, a genetikai állományuk miatt kulcsfontosságú a megőrzésük.

A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük a kihalástól az ősi magyar gyümölcsfákat – hívta fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke. Kiss Balázs az InfoRádióban elmondta: a 19. század végén még háromezer ilyen tájfajtát tartottak számon, ma viszont már csak 81 van állami oltalom alatt. „Pedig ezek a növények ellenállnak a klímaváltozás hatásainak is, csak sajnos nagyüzemi keretek között nem versenyképes a termesztésük” – tette hozzá a szakember.

„Az őshonos fajták nem feltétlenül emberi szelekciónak köszönhetően keletkeztek, sok faj a környezeti sajátosságokhoz, adottságokhoz alkalmazkodott” – mondta Kiss Balázs, megjegyezve, hogy a 81 állami oltalom alatt álló fajtánál jóval több található hazánkban, melyek génkészlete felbecsülhetetlen értékű. Leszögezte:

minél változatosabb a gyümölcsfák génkészlete, annál ellenállóbb a gyümölcstermesztő ágazat a klímaváltozás hatásainak.

Az elnök kiemelte azt is, hogy nagyon fontos ennek a génállománynak a megőrzése, mivel nagyüzemi körülmények között ezek a fajták nem tudják felvenni a versenyt a modern, nemesített gyümölcsfákkal, emiatt az elmúlt száz év során fokozatosan kiszorultak. Jelenleg inkább kiskertekben találhatók meg a különböző tájfajták.

Kiss Balázs szerint egyáltalán nem igaz, hogy ezek az őshonos fajták nem igényelnek gondozást, mert nagyon ellenállóak az évszázados-évezredes természetes szelekciónak köszönhetően. Az elmúlt évszázad során számos kártevőt és kórokozót hozott be hazánkba az emberi tevékenység, amelyekkel szemben ezek a növények nem rendelkeznek rezisztenciával, nem tudtak ezekhez a kórokozókhoz alkalmazkodni. A szakértő leszögezte: az őshonos fajták is igénylik a permetezést, a metszést.

Azt is hozzátette, nincs már sok időnk, hogy oltóvesszők levételével és csemeték felnevelésével megmentsük ezeket az őshonos, magyarországi gyümölcsfákat a kihalástól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Jövőre 77 400 milliárd forint sorsáról döntenek Brüsszelben – mutatjuk, hova ömlenek az uniós pénzek!

Az év végére megszületett a döntés a 2026-os uniós költségvetés végleges formájáról. Miközben az Európai Parlament relatíve nagy sikerként könyvelhette el, hogy a tagállamokat sikerült meggyőznie a források növeléséről, az így allokált mintegy 300 millió euró csak töredéke a 200 milliárd euróhoz (77 400 milliárd forinthoz) közelítő jövő évi keretnek. Ugyan a változtatások jelzésértékűek, fontos szem előtt tartani azt is, hogy az összkép relatíve keveset változott a ciklus 2020-as kezdetén elképzeltekhez képest, így cikkünk most tételesen végigmegy azon, hogy mire költ majd az Európai Unió 2026-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×