Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Nyitókép: NAK/Lévai Zsolt

Még van esély az őshonos magyar gyümölcsfák megmentésére, de nagyon fogy az idő

Az elmúlt évszázadban behurcolt kártevők, kórokozók nagy fenyegetést jelentenek az egyre ritkábbá váló fajokra. Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke szerint még ha a nagyüzemi termesztésbe nem is illeszthetők be ezek a természetesen kialakult növények, a genetikai állományuk miatt kulcsfontosságú a megőrzésük.

A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük a kihalástól az ősi magyar gyümölcsfákat – hívta fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke. Kiss Balázs az InfoRádióban elmondta: a 19. század végén még háromezer ilyen tájfajtát tartottak számon, ma viszont már csak 81 van állami oltalom alatt. „Pedig ezek a növények ellenállnak a klímaváltozás hatásainak is, csak sajnos nagyüzemi keretek között nem versenyképes a termesztésük” – tette hozzá a szakember.

„Az őshonos fajták nem feltétlenül emberi szelekciónak köszönhetően keletkeztek, sok faj a környezeti sajátosságokhoz, adottságokhoz alkalmazkodott” – mondta Kiss Balázs, megjegyezve, hogy a 81 állami oltalom alatt álló fajtánál jóval több található hazánkban, melyek génkészlete felbecsülhetetlen értékű. Leszögezte:

minél változatosabb a gyümölcsfák génkészlete, annál ellenállóbb a gyümölcstermesztő ágazat a klímaváltozás hatásainak.

Az elnök kiemelte azt is, hogy nagyon fontos ennek a génállománynak a megőrzése, mivel nagyüzemi körülmények között ezek a fajták nem tudják felvenni a versenyt a modern, nemesített gyümölcsfákkal, emiatt az elmúlt száz év során fokozatosan kiszorultak. Jelenleg inkább kiskertekben találhatók meg a különböző tájfajták.

Kiss Balázs szerint egyáltalán nem igaz, hogy ezek az őshonos fajták nem igényelnek gondozást, mert nagyon ellenállóak az évszázados-évezredes természetes szelekciónak köszönhetően. Az elmúlt évszázad során számos kártevőt és kórokozót hozott be hazánkba az emberi tevékenység, amelyekkel szemben ezek a növények nem rendelkeznek rezisztenciával, nem tudtak ezekhez a kórokozókhoz alkalmazkodni. A szakértő leszögezte: az őshonos fajták is igénylik a permetezést, a metszést.

Azt is hozzátette, nincs már sok időnk, hogy oltóvesszők levételével és csemeték felnevelésével megmentsük ezeket az őshonos, magyarországi gyümölcsfákat a kihalástól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×