Tavaly összességében zsugorodott a Magyarországra vándorló külföldi állampolgárok köre: mivel két éve még 61 ezren, 2024-ben viszont már csak 49 ezren költöztek be az országba – írja a novekedes.hu, kiemelve: leginkább az Ázsiából érkezők száma esett vissza, ami részben annak is köszönhető, hogy a 2023-as esztendő kiugró volt. (Miután a vendégmunkások beutazását megkönnyítették, két éve hazánkba rekordmagas létszámban vándoroltak be az ázsiaiak: a 36 ezer fő a duplája volt a 2022-es adatnak.)

Jelentősen visszaesett tavaly az Oroszországból és Ukrajnából érkezők száma is: ennél a két államnál egy év alatt majdnem feleződtek a számok. Így tavaly a KSH előzetes adatai alapján mintegy 2100 ukrán és 1300 orosz költözött hozzánk. Viszont több olyan EU-s ország is volt, ahonnan tavaly többen érkeztek: ide tartozik Románia, Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia és Svédország is.

Fontos kiemelni: Magyarország jellemzően nem számít klasszikus bevándorló országnak. A számaink messze elmaradnak Nyugat-Európától. Németországba például tavaly 1,9 milliónál is több ember települt be. Viszont így is elmondható, hogy ma már a magyarországi népesség 6,8 százaléka külföldön született, pedig ez az arány 2011-ben még csak 4,4 százalék volt – teszi hozzá a lap.

A külföldről származók a legnagyobb arányban Budapesten élnek. A 2023-as felmérések szerint a fővárosiak 12 százaléka rendelkezett bevándorló háttérrel. A küldő országok közt 2024-ben Vietnám állt az élen: csak innen tavaly 8000 bevándorló érkezett, jó részük vendégmunkásként. A dobogó másik két fokán Kína és Németország állt.

Hazánk sajátos helyzetben van, mivel a legtöbb bevándorló magyar állampolgár: ide tartoznak a külföldön született kettős állampolgárok és a visszavándorlók is. A nálunk élő, de külföldön született bevándorlók több mint fele, vagyis a 66 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal.