Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna közelében 2020. december 16-án. Ezen a napon birtokba vehették az autósok az autóút Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti szakaszát. A 153,2 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósult beruházással 45 percre csökken a menetidő Sopron és Győr között. Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Újabb gyorsforgalmi útszakaszok válnak fizetőssé nemsokára

Az előzetes kalkuláció szerint az újonnan fizetőssé váló szakaszoknak köszönhetően közel kétmilliárd forint plusz bevételhez jutna az állam.

Társadalmi vitára bocsátotta kedden az építési és közlekedési tárca azt a rendelettervezet, amely értelmében májustól fizetősek lesznek az idén elkészülő gyorsforgalmi utak - írja a 444. Az április 8-ig véleményezhető dokumentum felsorolja azokat az autópályákat, amelyek használatáért a rendelet megjelenését követő 31. naptól fizetni kellene.

Az indoklásban az Építési és Közlekedési Minisztérium azt írja, hogy idén "közel 81 kilométer közút díjfizetési rendszerbe vonása vált aktuálissá".

A leendő rendelet melléklete 2633 pontban sorolja fel azokat a gyorsforgalmi és főutakat, amelyekért a teherforgalomnak kell a megtett úttal arányos díjat (e-útdíjat) fizetnie,

valamint 46 pontban azokat az autópályákat és autóutakat, amely a jogszabály hatályba lépése után matricakötelesek lesznek (például a személyautóknak).

Idén tavasszal az M44-es elkészülő, Békéscsaba és Kecskemét közötti szakaszával bővül a matricaköteles úthálózat, valamint az M85-ös utolsó, Sopronnál az országhatárig vezető szakaszával. Ezen kívül fizetőssé válnak a teherforgalom számára az 5-ös, 53-as, 54-es főutak egyes eddigi ingyenes szakaszai, továbbá a Zsámbéki-medencében vezető 103-as út.

A rendelettervezethez tartozó hatásvizsgálati lap szerint a fizetős úthálózat bővítéséből ebben az évben 1,95 milliárd forintnyi pluszbevétele lehet az államnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×