Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna közelében 2020. december 16-án. Ezen a napon birtokba vehették az autósok az autóút Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti szakaszát. A 153,2 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósult beruházással 45 percre csökken a menetidő Sopron és Győr között. Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Újabb gyorsforgalmi útszakaszok válnak fizetőssé nemsokára

Az előzetes kalkuláció szerint az újonnan fizetőssé váló szakaszoknak köszönhetően közel kétmilliárd forint plusz bevételhez jutna az állam.

Társadalmi vitára bocsátotta kedden az építési és közlekedési tárca azt a rendelettervezet, amely értelmében májustól fizetősek lesznek az idén elkészülő gyorsforgalmi utak - írja a 444. Az április 8-ig véleményezhető dokumentum felsorolja azokat az autópályákat, amelyek használatáért a rendelet megjelenését követő 31. naptól fizetni kellene.

Az indoklásban az Építési és Közlekedési Minisztérium azt írja, hogy idén "közel 81 kilométer közút díjfizetési rendszerbe vonása vált aktuálissá".

A leendő rendelet melléklete 2633 pontban sorolja fel azokat a gyorsforgalmi és főutakat, amelyekért a teherforgalomnak kell a megtett úttal arányos díjat (e-útdíjat) fizetnie,

valamint 46 pontban azokat az autópályákat és autóutakat, amely a jogszabály hatályba lépése után matricakötelesek lesznek (például a személyautóknak).

Idén tavasszal az M44-es elkészülő, Békéscsaba és Kecskemét közötti szakaszával bővül a matricaköteles úthálózat, valamint az M85-ös utolsó, Sopronnál az országhatárig vezető szakaszával. Ezen kívül fizetőssé válnak a teherforgalom számára az 5-ös, 53-as, 54-es főutak egyes eddigi ingyenes szakaszai, továbbá a Zsámbéki-medencében vezető 103-as út.

A rendelettervezethez tartozó hatásvizsgálati lap szerint a fizetős úthálózat bővítéséből ebben az évben 1,95 milliárd forintnyi pluszbevétele lehet az államnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×