Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Árrésstop – egyelőre nem tudják a boltok, hogyan tudják teljesen szabályosan végrehajtani

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint még sok a tisztázatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen feltételekkel kell alkalmazniuk a kereskedőknek a 10 százalékos árrést az érintett 30 termékkategóriában. A szervezet főtitkára úgy látja, a vásárlók árérzékenysége miatt az nem lesz járható út, hogy a kereskedők a veszteségeiket más termékek árának emelésével csökkentik, a legnagyobb veszély pedig az, hogy a kisebb boltok ilyen feltételek mellett nem tudnak hosszabb távon gazdaságosan működni.

A március 12-én napvilágot látott árrésstoprendelet számos kérdést vetett fel. Természetesen hétfő óta minden érintett kereskedő megpróbálta a lehető legjobb tudása szerint az árakat csökkenteni úgy, hogy a rendeletet be tudja tartani, ám a kérdéseiket a hatóság, illetve a minisztérium még nem válaszolta meg – mondta az InfoRádióban Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Kiemelte: nem tudják, hogyan értendő például a saját márkás termékekre vonatkozó előírás, és hogyan értendő maga az árrésszámítás, mi számít bele, és mi nem.

"Az árrés maximum 10 százalékos lehet, viszont kérdés, hogy az utólagos visszatérítéseket, amelyeket a kereskedők valamilyen marketingszolgáltatásért kapnak, hol kell érvényesíteni, illetve például a szállítási költség beleszámít-e beszerzési árba. Ezeket pontosítanunk kell még, de természetesen a rendeletet a kereskedők a hétfői naptól hatályba léptették, az árakat csökkentették a mérsékelt árrésre" – emelte ki Neubauer Katalin.

Mint mondta, a saját márkás termékek arányára vonatkozó kikötés nem a kereskedők, hanem a vásárlók és a feldolgozóipar védelmében született. Mivel most az olcsóbbá váló termékek közelebb lesznek a saját márkás termékek áraihoz, a rendelet arra koncentrál, hogy a boltok kínálatában ne legyen nagyobb a saját márkás áruk súlya, mint az előző időszakban.

Neubauer Katalin az intézkedés várható hatásával kapcsolatban hangsúlyozta: a kereskedőnek ki kell tudnia gazdálkodni a költségeit ezzel az árréssel is, mert ha nem, akkor a vállalkozás nem lesz fenntartható. Számításaik szerint

az árrésstop két-három százalékkal is csökkentheti a teljes árréstömeget, amivel viszont már veszélybe kerülhet egy kereskedelmi egység működése.

Ráadásul minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb arányt képvisel a forgalmában a rendeletben meghatározott 30 termékkör (ez egy nagy cégnél 800 terméket is jelenthet, de egy kisebbnél is több száz tartozik bele), vagyis az árrésstop a kisebb boltokat könnyebben fordíthatja veszteségbe.

Mint a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, a mostani árversenyben nincs olyan lehetőség, hogy más termékeket megdrágítva behozzák a kieső összegeket a kereskedők. Viszont azt gondolja, hogy a 30 olcsóbbá váló termékfajta közül egyes friss árukat, amelyeket korábban piacokon vásároltak meg az emberek (például húsféleségek, zöldségek, gyümölcsök), most majd a kereskedelmi láncoknál fogják. Ezzel a piacok elveszthetik e területen az árelőnyüket, így kárát láthatják a kormányzati intézkedésnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×