eur:
407.55
usd:
357.73
bux:
0
2025. április 20. vasárnap Tivadar
Érdeklődők a Duna alacsony vízállásakor felszínre kerülő Ínség-sziklánál a Szabadság hídnál 2018. október 26-án. Az elmúlt napokban alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán. A csapadékszegény időjárás következtében az elmúlt napokban a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon, egészen a déli határig, alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Nem volt példa ilyesmire Budapesten az elmúlt 150 évben

Soha nem volt még olyan alacsony a Duna vízállása márciusban, hogy előtűnjön az Ínség-szikla – pedig most ez várható.

A vízügy előrejelzése szerint szombaton kibukkan az Ínség-szikla Budapesten a Dunából – írja a hvg.hu. A Dunai Szigetek blog szerint ez történelmi jelentőségű; mióta jegyzik a folyó vízállását, márciusban még nem mutatta meg magát a szikla.

A Dunában Budapesten található Ínség-szikla hagyományosan az aszályos időszakokat jelzi, és csak nagyon alacsony vízállásnál válik láthatóvá. A Gellért-hegy lábánál található képződmény könnyen megpillantható a Szabadság hídról is, pontos helye 1645,4 folyamkilométernél van - írják.

A 21. század folyamán előbukkant már 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében és 2018-ban is, amikor viszont az extrém szárazság miatt nyár végétől késő őszig a vízfelszín felett volt, összesen 73 napig.

1876 óta nem fordult még elő, hogy az Ínség-szikla márciusban láthatóvá váljon az alacsony vízállás miatt. A blog adatai szerint az "ínséges" napok egyre gyakrabban fordulnak elő az elmúlt években. 2003 előtt 1,8 ilyen nap esett átlagosan egy évre, aztán ez az érték 2003-tól kezdődően évente 16 napra, azaz nyolcszorosára nőtt (15,93 nap).

Az 1876-2002 között eltelt 46 385 nap 0,5 százalékán bukkant elő az Ínség-szikla, míg a 2003-2018 közötti 5843 napon ez az arány hasonlóképpen a nyolcszorosára, 4,4 százalékra nőtt - írja a lap.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.22. kedd, 18:00
Szűts Ildikó
a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója
A fényszennyezés  hatása súlyosabb, mint gondolnánk

A fényszennyezés hatása súlyosabb, mint gondolnánk

A világítás korszerű formáinak elterjedése a modern világ egyik legnagyobb vívmánya, ugyanakkor egyre súlyosabb környezeti és egészségügyi problémák forrása is. A fényszennyezés – vagyis az éjszakai égbolt természetellenes kivilágítása – mára globális jelenséggé vált, amely nemcsak az égbolt látványát homályosítja el, hanem ökológiai rendszerek működését is megzavarja. Az állatvilág és az emberi szervezet egyaránt érzékenyen reagál a természetes fényviszonyok megváltozására. A tudományos kutatások és szakpolitikai kezdeményezések egyre inkább felismerik a probléma jelentőségét. Cikkünkben áttekintjük, milyen hatásai vannak a fényszennyezésnek, és milyen szabályozások, kezdeményezések alakultak ki annak mérsékléséért.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. április 20. 06:46
×
×
×
×