2020-ban elkészült Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája, amit nem az akkor Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium, hanem a Mesterséges Intelligencia Koalíció dolgozott ki háromszáznál több résztvevővel, a tárca csak koordinálta a munkát. Az MI gyors fejlődése miatt ezt a stratégiát a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly Nagy Márton vezetésével elkezdte átdolgozni. Most Palkovics László új kormánybiztosi feladatát ellátva fogja ezt a stratégiát a minisztériumokkal együtt átírni, újraírni, megtartva, ami jó volt, és alkalmazkodva az új környezethez.

Az EU AI Act négy kategóriába sorolta a mesterséges intelligencia veszélyességi szintjeit, és ami az első szinten van, tehát kritikus mértékben veszélyes, azt már be is tiltotta. De önmagában ez még nem oldja meg a problémát, mert ugyan a jog tartalmazza, hogy nem szabad átverni embereket, mégis megtörténik. Ki kell tehát alakítani a technológiai hátteret, ami ezeket az ügyeket észreveszi, és rögtön be is avatkozik. Ez a jövőben fogyasztóvédelmi és rendvédelmi kérdés is lesz – mondta az Indexnek adott interjúban Palkovics László.

A kormánybiztos kiemelte: Magyarország az IMF értékelése szerint is high-tech ország; a magyar ipar által előállított termékek 71 százaléka a high-tech kategóriába tartozik, ez akkora arány, mint Németországban, és ezzel vezetjük az OECD-listát. Egy ilyen országnak elemi érdeke, hogy az ilyen típusú technológiákat megjelenítse, pontosabban olyan környezetet generáljon, ami vonzóvá teszi ezek Magyarországra hozatalát – válaszolta Palkovics László azzal kapcsolatban, hogy lesznek-e Magyarországon olyan nagyberuházások, mint amilyeneket például a Google és a Microsoft Lengyelországban végrehajt. Ehhez kellenek megfelelően képzett magyarországi szakemberek, ahogy megfelelő jogszabályi környezet (például 2016-ban már lehetővé tették itthon az önvezető autók országúti tesztelését, ha az illető ezt előre bejelentette), valamint az is, hogy ösztönözzék a technológia alkalmazását. "Nemcsak akkor lehet támogatásokat kapni, ha valaki munkahelyeket teremt, hanem ha technológiával hozza létre ezt a képességet. A robotokat is be lehet számítani a támogatási rendszerbe, amit működtetünk" – emelte ki Palkovics László.

Legfontosabb feladatai között említette:

• azt, hogy megjelenjen Magyarország az Európai Unióban, Németországban, az Egyesült Államokban, Kínában; azt, hogy hazánkba hozzanak olyan techóriásokat, mint a Google vagy mások.
• azt, hogy feladat a belső pozicionálás: ha valaki egy olyan beruházást akar létrehozni, ami high-tech gyártással foglalkozik, akkor olyan ösztönzőket kell kidolgozni, amelyek az MI-alkalmazásokat erősítik – legyenek ezek robotok vagy irányítási rendszerek.
• azt, hogy eloszlassák az MI-vel kapcsolatos félelmeket és átadják az embereknek ezt az eszközt.

Az államigazgatásban már használják a mesterséges intelligenciát, a Belügyminisztériumban, az informatikáért felelős minisztériumban, de az oktatási anyagok előállításánál is könnyű a használata, derül ki az interjúból. Van egy projektjük a Semmelweis Egyetemen a neurodivergens gyerekek oktatási rendszerére is. "Egy autizmussal élő ember tanításánál nagyon kell figyelni az ő reakcióira. Ha nem figyel vagy nem érti, vissza kell térni a korábbi részekhez és újra, más módon el kell magyarázni. Ilyen tananyagokat automatikusan tudunk generálni a mesterséges intelligenciával" – mondta a kormánybiztos.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) programot indít, hogy a kkv-k számára egyszerűsített, „dobozos” MI-megoldásokat kínáljon.

Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy egy vállalkozó megadja a cége adatait, és a rendszer megmondja, hogy a hasonló cégek milyen intézkedésekkel lettek sikeresek.