Ez a városrész, amely ma újjászülető épületeivel, szépségével és történelmével is vonzza a látogatókat, 80 évvel ezelőtt a háború egyik legkeményebb csatatere volt, hiszen a németek által irányított védelem központjaként állandó légi és tüzérségi támadások célpontjává vált - mondta a tárlatot megnyitó beszédében Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója csütörtökön.

Felidézte, hogy Budapest ostroma 1944 végén és 1945 elején súlyos következményekkel járt a város lakói számára, hiszen mintegy nyolcszázezer ember rekedt az ostromgyűrűben, akik a folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől légoltalmi óvóhelyekre, a Királyi Palota földalatti tereibe, vagy a Várhegy barlang- és pincerendszerébe menekültek. A gáz- és áramszolgáltatások leálltak, ivóvíz sem volt mindenhol, és több mint ötven napba telt, mire a város a szovjetek ellenőrzése alá került. A rejtőzködő lakosságból sokan húsvétig a pincékben maradtak,

vagy azért mert elveszítették otthonaikat, vagy mert féltek a szovjet katonák erőszakoskodásaitól.

A Várkapitányság, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) közös kiállítása a város építészeti örökségét és a lakosság szenvedéseit örökíti meg - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a fotók mellett az ostromot átéltek naplórészletei és visszaemlékezései olvashatók.

Az ostrom idején a Várnegyed épületei közül több súlyos, de nem végzetes sérülést szenvedett, ennek ellenére az akkori vezetés ideológiai okokból a teljes vagy részleges bontás mellett döntött. Az épületek újjászületésére több mint fél évszázadot kellett várni - emlékeztetett Madaras Bence. "A munka dandárja a Nemzeti Hauszmann Programmal vette kezdetét" - hangsúlyozta. Hozzátette: a terv célja, hogy a Budavári Palotanegyed épületei ismét azt az arcukat mutassák, amelyet fénykorukban, a 19-20. század fordulóján.

Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója úgy fogalmazott: komoly kulturális örökségvédelmi munka zajlik a Budai Várban, amelyre építészetileg is büszke lehet az ország. "Bízom benne, hogy a Vár újra visszanyeri azt a pezsgését, amely a harmincas években jelen volt" - hangsúlyozta.

Az igazgató kitért arra is, hogy a most nyíló tárlat egy szűk keresztmetszete csupán a Budapest ostromáról fellelhető, a MÉM MDK tulajdonában lévő fotóanyagnak, amely ezen a helyszínen kifejezetten a Budai Várban történt pusztulást mutatja be. A téma átfogóbb feldolgozását a január 30-án nyílt, Budapest ostroma című kiállítás mutatja be, amelyet a Magyar Építészeti Múzeum Bajza utcai Műhelytér kiállítóterében láthat a közönség.

Almássy Kornél hangsúlyozta, fontos megmutatni a kontrasztot: hogyan tette tönkre a fővárost egy olyan értelmetlen védekezés, amelynek katonai jelentősége sem igazán volt, és hogyan tudott egy ilyen csapás után Budapest újraépülni. Hozzáfűzte: minden kritika és vita ellenére csoda, hogy

ez a város fel tudott a hamvaiból emelkedni és újra a régi fényében tud ragyogni.

A tárlat során tíz darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat és küzdöttek a túlélésért.

A kiállításhoz számos kísérőprogram is kapcsolódik. Középiskolások például rendhagyó történelemórán ismerhetik meg Nánay Mihály történész segítségével Budapest ostromának mindennapjait, előzményét és hatásait, a Testőrpalota Információs pontján igényelhető Akkor és most című térképes kiegészítővel pedig a kiállítás tablóin szereplő helyszínek mai arcát lehet megismerni.

A programokról tájékozódni, és azokra jelentkezni a Várkert Bazár honlapján lehet.