Budapesten bárhol a vasúti körgyűrűn belül zavaró lenne egy 500 méter magas épület – mondta Zoboki Gábor, és hozzátette: Budapest Európa legkevésbé sűrűn beépített fővárosai közé tartozik, a vasúti gyűrűn kívül lényegében kisvárosi vagy falusias környezetbe érkezünk, tehát Budapest városias karaktere ezen a gyűrűn belül van.
Bécs nem engedte be a magasházakat a belvárosba, a Donau Cityben, egy külvárosi részen épültek ilyenek – hívta fel a figyelmet az építész, aki szerint kérdéses, hogy olyan sűrűséggel be kell-e építenünk Budapesten egy területet, ahol most semmi nincs.
Zoboki Gábor hangsúlyozta, hogy a magasházak trendje már nem aktuális Európában. Felhőkarcolókat csak olyan országokban építenek, ahol nincs hely és elképesztően drágák a telkek, ez Észak Amerikára és az Arab-öbölre jellemző.
"Ljubljana, Prága, Pozsony és Bécs sem gondolkodik már mostanában magasházakban" – sorolta az építész, aki szerint a parkokba helyezett alacsonyabb irodák és lakóházak jelentik a trendet.
"Szívesebben költözöm be egy 4-5 emeletes, parkra néző lakóházba, mint az 52. emeletre, ahonnan esetleg nagyobb a panoráma, de sokkal bonyolultabb és összetettebb környezettel nézek szembe, mint ha a természet közelében lennék" – mondta.
Fővárosi főépítész: Budapesten nincs helye felhőkarcolónak
Budapesten 90 méternél magasabb épületeket nem lehet építeni, ezt az építési miniszter mondta ki, miután megvalósult a 140 méteres Mol-torony – emlékeztetett Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki szerint ez jó gondolat, hiszen a 90 méter a Parlament és a Bazilika kupolájával van egy magasságban.
"Szakmabeliként és magyar állampolgárként is fel vagyok háborodva" – jelentette ki a főépítész, hangsúlyozva, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházásról, mint amilyet a Rákosrendező tervei képviselnek, nem lehetett volna dönteni a lakosság megkérdezése nélkül.
Erő Zoltán kiemelte: nem indokolja semmi sem a tűszerű magas épületek építését, hiszen Budapest lapos város. A főépítész szerint kérdéses az is, hogy ki akar egyáltalán Budapesten építeni, van-e piaci megalapozottsága, hiszen az ingatlanfejlesztők nem számolnak be arról, hogy nagy lenne az irodák iránti kereslet mostanában.
"Nem is tudjuk, hogy mit építenének a területre, mert minket még nem méltattak arra, hogy megmutassák a terveket. Nem is tudjuk, vannak-e tervek, nem is tudjuk, hogy milyen városszerkezeti elképzelések mentén gondolkodnak" – jelezte a főépítész, aki szerint "kisszerűnek tűnik ez az egész megállapodás".
A rákosrendezői beruházó belgrádi építkezéseit ijesztőnek minősítette Erő Zoltán.
"Mi a fővárosi önkormányzatnál azt az álláspontot képviseljük, hogy nem erre van szüksége Budapestnek, lakható, vonzó, barátságos városrészeket kellene csinálni, mert valóban szükség van a folyamatos megújulásra, szükség van a lepusztult lakások helyett új lakásállományra, de az messze nem a luxuslakásokról szól, és messze nem a sok százméteres felhőkarcolóról és az újabb plázákról" – mondta a főépítész.
Hangsúlyozta: a Rákosrendező egy nagyon jó terület, de egy ilyen hatalmas beruházáshoz nincsenek meg a megfelelő kapcsolatok, nincsen meg a megfelelő közösségi közlekedés. Az infrastruktúra "egy szerényebb fejlesztéshez ott van, és megfelelő módon fejleszthető, elég gondolni a kisföldalattira, vagy a 3-as villamosra. Ez a terület egy mintaszerű városfejlesztésre lehetne alkalmas" – vélekedett a főépítész.