Infostart.hu
eur:
379.46
usd:
319.4
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
egyetem, oktatás, felsőoktatás, hallgatók
Nyitókép: Unsplash.com

Varga-Bajusz Veronika: nem lesz csökkenés az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számában

A korábbi 75 ezer helyett idén 87 ezer a tervezett államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai férőhely – hangsúlyozta az InfoRádióban a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. Varga-Bajusz Veronika szerint egyetlen egyetem sem járhat rosszul.

Megjelent a napokban az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) részéről egy adatsor, amelynek tanúsága szerint 2025 szeptemberétől több ezerrel csökkenhet az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma. Ezzel kapcsolatban az InfoRádióban Varga-Bajusz Veronika elmondta: minden évben még a felvételi eljárás előtt meghatároznak bizonyos számokat az állami ösztöndíjas férőhelyekre vonatkozóan, de ez ilyenkor csak egy terv, és majd később véglegesítik az ilyen képzésre felvehetők számát.

"Az elmúlt két évben 75 ezer állami ösztöndíjast vettek fel, most 87 ezer főben állapítottuk meg ezt a számot, ennyi keretük biztosan van az egyetemeknek. A kapacitásokat az elmúlt évek trendjeit látva, illetve a munkaerőpiaci igények szerint alakítjuk ki. Például látszik, hogy tavaly 44 százalékkal nőtt az úgynevezett MTMI képzésekre, tehát műszaki, természettudományos, informatikai képzésekre felvettek száma" – mutatott rá a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára.

Példaként említette, hogy a Debreceni Egyetem tavaly 6400 főt vett fel állami ösztöndíjas helyre, és most csaknem 8600 férőhelyet biztosítottak. A Miskolci Egyetem esetében is bővülés van. Megjegyezte még, hogy

az egyetemekkel közösen határozzák meg ezeket az előzetes kereteket, végleges keretszámok nyáron lesznek, amikor már látják a jelentkezők eredményeit.

Arra a kérdésre, hogy az említett listában például a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is nagy mértékű férőhelycsökkenés látszik, Varga-Bajusz Veronika elmondta: a helyek "nem csökkennek, ezek még csak tervek. Közelebb igazítottuk az egyetemi igényekhez a számokat."

Emellett a Budapesti Corvinus Egyetem 2020-ban modellváltott intézménnyé vált, és akkor kilépett az állami finanszírozási rendszerből. Ott a fenntartó alapítvány által meghirdetett Corvinus-ösztöndíjjal vesznek részt egyfajta térítésmentes képzésben a hallgatók. "A Corvinus ilyen szempontból teljesen különutas a rendszerben, hiszen ő maga határozza meg, hogy hányan végezhetnek térítésmentesen. A tavalyi felvetteknél a nappali alapképzésen tanulók 100 százaléka térítésmentes képzésben vesz részt, és körülbelül ugyanazzal az önaránnyal terveznek az idei évben is hallgatókat felvenni térítésmentes képzésre" – mondta az államtitkár.

Hozzátette, az ELTE állami fenntartású intézmény, de ott is az volt a rendező elv, hogy a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján igazították a számokat, és aztán a felvételi eljárás során majd meglátják, hogy milyen eredményekkel érkeznek a fiatalok, ezért most még "nem lehet megmondani", hogy lesz-e csökkenés.

Úgy látja, hogy a nyilvánosságra került számokkal kapcsolatban az egyetemi vezetők nyugodtak, hiszen velük együtt alakították ki a kapacitásszámokat.

"Természetesen az idei évben is legalább ugyanolyan arányban szeretnénk állami ösztöndíjas hallgatókat felvenni, mint az elmúlt két évben. Ezért is érhető el a 75 ezer felvetthez képest 87 ezer állami ösztöndíjas férőhely. Tisztában vagyunk azzal, hogy az állami ösztöndíjas férőhely fontos támogatás, hiszen egy fiatalnak, aki állami ösztöndíjas képzésen vesz részt, átlagosan hatmillió forintot biztosítunk arra, hogy el tudja végezni a képzését. Úgyhogy

megnyugtatok mindenkit, hogy nem lesz változás, nem lesz csökkenés a korábbi évekhez képest"

– szögezte le, de hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy egyes egyetemek nagyon rosszul járhatnak, mások nagyon jól, hanem azt jelenti, hogy összességében senki sem járhat rosszul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×