Infostart.hu
eur:
362.24
usd:
313.62
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
egyetem, oktatás, felsőoktatás, hallgatók
Nyitókép: Unsplash.com

Varga-Bajusz Veronika: nem lesz csökkenés az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számában

A korábbi 75 ezer helyett idén 87 ezer a tervezett államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai férőhely – hangsúlyozta az InfoRádióban a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. Varga-Bajusz Veronika szerint egyetlen egyetem sem járhat rosszul.

Megjelent a napokban az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) részéről egy adatsor, amelynek tanúsága szerint 2025 szeptemberétől több ezerrel csökkenhet az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma. Ezzel kapcsolatban az InfoRádióban Varga-Bajusz Veronika elmondta: minden évben még a felvételi eljárás előtt meghatároznak bizonyos számokat az állami ösztöndíjas férőhelyekre vonatkozóan, de ez ilyenkor csak egy terv, és majd később véglegesítik az ilyen képzésre felvehetők számát.

"Az elmúlt két évben 75 ezer állami ösztöndíjast vettek fel, most 87 ezer főben állapítottuk meg ezt a számot, ennyi keretük biztosan van az egyetemeknek. A kapacitásokat az elmúlt évek trendjeit látva, illetve a munkaerőpiaci igények szerint alakítjuk ki. Például látszik, hogy tavaly 44 százalékkal nőtt az úgynevezett MTMI képzésekre, tehát műszaki, természettudományos, informatikai képzésekre felvettek száma" – mutatott rá a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára.

Példaként említette, hogy a Debreceni Egyetem tavaly 6400 főt vett fel állami ösztöndíjas helyre, és most csaknem 8600 férőhelyet biztosítottak. A Miskolci Egyetem esetében is bővülés van. Megjegyezte még, hogy

az egyetemekkel közösen határozzák meg ezeket az előzetes kereteket, végleges keretszámok nyáron lesznek, amikor már látják a jelentkezők eredményeit.

Arra a kérdésre, hogy az említett listában például a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is nagy mértékű férőhelycsökkenés látszik, Varga-Bajusz Veronika elmondta: a helyek "nem csökkennek, ezek még csak tervek. Közelebb igazítottuk az egyetemi igényekhez a számokat."

Emellett a Budapesti Corvinus Egyetem 2020-ban modellváltott intézménnyé vált, és akkor kilépett az állami finanszírozási rendszerből. Ott a fenntartó alapítvány által meghirdetett Corvinus-ösztöndíjjal vesznek részt egyfajta térítésmentes képzésben a hallgatók. "A Corvinus ilyen szempontból teljesen különutas a rendszerben, hiszen ő maga határozza meg, hogy hányan végezhetnek térítésmentesen. A tavalyi felvetteknél a nappali alapképzésen tanulók 100 százaléka térítésmentes képzésben vesz részt, és körülbelül ugyanazzal az önaránnyal terveznek az idei évben is hallgatókat felvenni térítésmentes képzésre" – mondta az államtitkár.

Hozzátette, az ELTE állami fenntartású intézmény, de ott is az volt a rendező elv, hogy a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján igazították a számokat, és aztán a felvételi eljárás során majd meglátják, hogy milyen eredményekkel érkeznek a fiatalok, ezért most még "nem lehet megmondani", hogy lesz-e csökkenés.

Úgy látja, hogy a nyilvánosságra került számokkal kapcsolatban az egyetemi vezetők nyugodtak, hiszen velük együtt alakították ki a kapacitásszámokat.

"Természetesen az idei évben is legalább ugyanolyan arányban szeretnénk állami ösztöndíjas hallgatókat felvenni, mint az elmúlt két évben. Ezért is érhető el a 75 ezer felvetthez képest 87 ezer állami ösztöndíjas férőhely. Tisztában vagyunk azzal, hogy az állami ösztöndíjas férőhely fontos támogatás, hiszen egy fiatalnak, aki állami ösztöndíjas képzésen vesz részt, átlagosan hatmillió forintot biztosítunk arra, hogy el tudja végezni a képzését. Úgyhogy

megnyugtatok mindenkit, hogy nem lesz változás, nem lesz csökkenés a korábbi évekhez képest"

– szögezte le, de hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy egyes egyetemek nagyon rosszul járhatnak, mások nagyon jól, hanem azt jelenti, hogy összességében senki sem járhat rosszul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×