Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Parkoló autók Budapest belvárosában 2022. szeptember 5-én. Ettől a naptól többet kell fizetni a parkolásért Budapesten, a belső kerületekben hatszáz forintba kerül óránként, miután életbe lépett az új, négy zónatípusból álló egységes fővárosi parkolási rendszer.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Összefésülik Karácsony Gergely és Vitézy Dávid parkolási javaslatait

Összefésülik a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom), a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság elnöke parkolási rendszert megreformáló javaslatait.

A közgyűlés illetékes bizottsága hétfői ülésén tárgyalta a két javaslatot, amelyet az előterjesztők is „egyként” kezelnek – hangzott el. A bizottság nyolc igen szavazattal, két nem ellenében fogadta el és javasolta megtárgyalásra a közgyűlésnek az előterjesztéseket.

Vitézy Dávid a csaknem kétórás vita során elhangzottak alapján kiemelte, főpolgármesteri módosító készül arról a javaslatáról, hogy ne legyen érvényes egész éjszaka a P+R kedvezményes bérlet.

Elmondta azt is: egyetért Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz–KDNP) felvetésével, miszerint fenn kell tartani a készpénzes fizetési lehetőséget. Rámutatott: az előterjesztésben ezért felveti a parkolójegyek vásárlási lehetőségét egyes kiskereskedelmi bolthálózatokban.

Vitézy Dávid fontos felvetésnek nevezte a Kutyapárt részéről a zónahatárok megvizsgálását, továbbá a Levegő Munkacsoport és a Tisza Párt javaslatát a parkolási díjak inflációkövető emeléséről és a rendszer 2026 előtti bevezetéséről.

Walter Katalin, a BKK Zrt. vezérigazgatója az ülésen elmondta, mivel a parkolóautomaták helyett a BudapestGO applikációban szeretnék kezelni a parkolást, „egy élő rendszerbe kell lefejleszteni a nulláról a funkciót”, amit szerinte teszteléssel együtt 2026. január 1-ig sem lehet elvégezni.

Vitézy Dávid és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a bizottsági ülésen hangsúlyozták, nincs igazán ellenérzés a kerületek részéről a parkolóautomaták megszüntetését illetően, azok üzemeltetése, javítása, a parkolóellenőrök alkalmazása ugyanis évente mintegy hatmilliárd forintot visz el.

Walter Katalin közölte, a 314 automata 25 százaléka már most is készpénzmentes, azok meghibásodási rátája alacsonyabb; és az összes tranzakció 85 százaléka bankkártyával zajlik.

Az ülésen a bizottsági tagok szavaztak arról is, hogy 2025-ben a BKV és a BKK Zrt. számára egy közös, 30 milliárd forintos folyószámla-hitelkeret mögé állnak tulajdonosi biztosítékként.

Ugyancsak 8 igen szavazattal, két tartózkodás mellett találták a közgyűlés számára megtárgyalásra alkalmasnak a Vitézy Dávid által javasolt gyalogosközlekedési stratégiát is.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a budapesti gyalogosközlekedés „egy elhanyagolt mostohagyerek” és nem csak a belvárosban. Ő 50 millió forintot javasolna a 2025-ös költségvetés terhére a járdahálózat felmérésére. Kiss Ambrus válaszában elmondta, nem szeretnék megelőlegezni a jövő évi költségvetés vitáját, ezért erre lesz egy főpolgármesteri módosító indítvány szerdán.

Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója elmondta, 50 millió forint a járdahálózat teljes akadálymentességi felmérésére nem lesz elegendő.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×