Nagy Márton október közepén az új gazdasági akcióterv részeként jelentette be, hogy a kormány két évig nem ad ki engedélyt Budapesten új Airbnb-re, sőt, arról is beszélt, hogy jelentős adóemelést is tervez erre vonatkozóan a kormány. Emellett Terézváros képviselő-testülete a helyi ügydöntő szavazás alapján úgy határozott, hogy 2026. január 1-jétől nem lehet rövid távra kiadni lakásokat a VI. kerületben.

Ezektől az intézkedésektől a lakhatási helyzet javulását remélik: a több kiadó albérlet vagy eladó lakás sokaknak jelenthetne segítséget, és a remények szerint lejjebb vihetné az árakat is.

Az Airbnb-re nézve a két intézkedés jelentős csapás. A cég ezért nyílt levelet írt szerdán Nagy Mártonnak, melyben arra kéri a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el az otthonmegosztás helyi és nemzeti gazdaságokra gyakorolt pozitív hatásait, és tegyék lehetővé, hogy a lakáskiadó magyarok továbbra is megoszthassák otthonaikat, valamint kiegészítő jövedelemhez juthassanak a gazdaságilag nehéz időkben.

"Magyarország kiemelt célpont az európai és világszintű látogatók számára, a rövid távú bérbeadás pedig vitathatatlan előnyöket biztosít a magyar gazdaságnak. A rövidtávú lakáskiadással érkező vendégek összesen mintegy 1,5 milliárd euróval járultak hozzá a magyar GDP-hez tavaly, és körülbelül 40 000 munkahelyet teremtettek" - idézte a levelet a Portfolio.

Az Airbnb szerint az aránytalan és átgondolatlan tiltások jelentősen csökkenthetik a házigazdák és családok jövedelemkiegészítési lehetőségeit. Azzal érveltek továbbá, hogy kutatásaik és különböző piacokon szerzett tapasztalataik szerint az általános korlátozások gyakran nem érik el a kívánt célokat, miközben potenciálisan károsítják a helyi gazdaságokat és azokat az egyéni házigazdákat, akik a rövid távú bérbeadásból származó bevételeikre támaszkodnak.

Csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium reagált a levélben foglaltakra, közölve, hogy az több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz.

"Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló" – indokolta a tárca azt, hogy miért lépett fel szigorúan. A kormány a rövidtávú lakáskiadást (STR) lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti, tették hozzá.

A lakhatási helyzetet a kormány értékelése szerint érdemben rontotta az Airbnb jelentős elterjedése az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma a 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.

"A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek" – fogalmaztak. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást.

Érvként hozza fel a közlemény, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek.

Ezhért lép életbe a két éves moratórium az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.

Mint írják, a kormány nem tiltja be az Airbnb-t: a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást. A szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.