Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Egy kémény füstje a szmogos Budapesten 2017. január 24-én. A fővárosban 2017. január 22-én elrendelték a szmogriadó riasztási fokozatát, 23-án kis mértékben javult a levegő minősége, de a riasztási fokozatot fenntartják. A magas szállópor-koncentráció miatt elrendelt közlekedési korlátozás is érvényben van. Reggel 6-tól 22 óráig Budapest közigazgatási területén tilos azzal a gépjárművel közlekedni, amelynek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kód: 0, 1, 2, 3 vagy 4, valamint amelynek a forgalmi engedélyében nincs környezetvédelmi osztályt jelölő kód.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Baj van a fél országban - figyelmeztetik a magyarokat

Kedvezőtlenül alakul a levegőminőség - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a honlapján pénteken.

Azt írták: csütörtökön veszélyes volt a levegő minősége Békéscsabán, Debrecenben, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Nyíregyházán, Sajószentpéteren, Tökölön és Várpalotán az NNGYK levegőhigiénés értékelése alapján.

Emellett a levegőhigiénés index alapján a levegő minősége Ajkán, Dunaújvárosban, Miskolcon, Pécsen, Putnokon, Salgótarjánban, Százhalombattán, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán és Veszprémben egészségtelen, míg további hét településen kifogásolt volt.

Hozzátették: a meteorológiai előrejelzés alapján mérsékelt marad a légmozgás és csapadékra sem lehet számítani, így lényeges változás nem várható a légszennyezettség alakulásában a következő napokban.

Emlékeztettek: a kedvezőtlen levegőhigiénés besorolást a kisméretű aeroszol részecskék, hétköznapi nevén a szálló por magas koncentrációja okozza, amely esetén az érzékeny lakosságcsoportnál - így a gyermekeknél, időseknél, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, várandósoknál - enyhe légzőszervi tünetek, például köhögés, légúti irritáció jelentkezhetnek, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak.

Egészségtelen levegőhigiénés besorolás esetén az érzékeny lakosságcsoportnál a légzőszervi tünetek súlyosbodhatnak, illetve gyakoribbá válhatnak, növekedhet az asztma és a krónikus hörghurut fellángolása miatti orvoshoz fordulók száma.

Az aeroszol részecskék magas koncentrációban rövid távon légúti tüneteket és kötőhártya-irritációt válthatnak ki, a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők tüneteit súlyosbítják, növelik a légúti fertőzések kialakulásának kockázatát, továbbá szívritmuszavart okozhatnak, illetve növelik a stroke, az infarktus és az akut szívelégtelenség kockázatát. Veszélyes levegőminőség esetén már az egészséges emberek is légúti tüneteket tapasztalhatnak - írták.

Felhívták a figyelmet: a légszennyezettség által okozott tünetek megelőzhetők, ha kevesebb időt tartózkodunk a szennyezett levegőn, de nem szabad ilyenkor sem megfeledkezni a belső légterek, otthonok rendszeres, gyors átszellőztetéséről.

A krónikus légúti betegségben szenvedőknek szükségük lehet egyéni védekezésre, például inhalátor használatára is, valamint orvosi javaslat alapján a gyógyszerek adagjának növelésére. A maszkok hatékonyan szűrik a kisméretű aeroszol-részecskéket, így viselésükkel csökkenthető a kitettség mértéke - emelték ki.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×