Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Adóbevallásokat rendez egy dolgozó a Magyar Posta 62-es hivatalában a fővárosi Teréz körúton 2016. május 20-án. Ezen a napon lejár az szja-bevallások leadásának hivatalos határideje.
Nyitókép: Mohai Balázs

Idén jelentősen visszaestek az egyszázalékos felajánlások – egy kutatás feltárta, miért

Idén 60 ezerrel kevesebb adózó, összességében a jogosultak kevesebb, mint a fele ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát a civil szervezeteknek. Egy kutatás szerint ennek hátterében a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a tájékozatlanság áll.

A 2024-es évben a jogosultak mindössze 35-45 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát civil szervezeteknek. A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.

A Human Dialog operatív vezetője, a kutatási projekt irányítója az InfoRádióban elmondta: idén nem érte el az 1,8 millió főt azoknak a száma, akik éltek a lehetőséggel. Hozzátette: a korábbi évekre növekvő tendencia volt a jellemző, 2024-ben azonban megbicsaklott a trend. Dömötör Károly tájékoztatása szerint a tehetősebb adófizetők jobban szem előtt tartják az egyszázalékos felajánlásokat.

Kiemelte, hogy több tízmilliárd forint a tét, ebből

idén nagyjából 17 milliárd fog eljutni a civil szervezetekhez, illetve hasonló nagyságrendű összegre számíthatnak az egyházi, vallási felekezetek.

Idén összesen 29 933 civil szervezet részesedik a felajánlásokból. A Human Dialog operatív vezetője megjegyezte: ha mindenki rendelkezne személyi jövedelemadója egy százalékával, akkor a mostaninak a duplája lehetne ez az összeg, vagyis összesen több mint 30 milliárdot kapnának a civilek.

A kutatás a visszaesésre, illetve az érdeklődés hiányára is kereste a válaszokat. A megkérdezettek közül nagyon sokan hivatkoztak bizonytalanságra, bizalmatlanságra és tájékozatlanságra. Dömötör Károly elmondása szerint a válaszadók között jelentős számban voltak olyanok, akik egyszerűen nincsenek tisztában azzal, mekkora a tétje a felajánlásoknak, illetve nem tudják, hogyan kell élni ezzel a lehetőséggel.

Szintén nagy a tábora azoknak, akik kételkednek abban, hogy valóban jó helyre kerülnek-e, illetve eljutnak-e egyáltalán a címzetthez az egyszázalékos felajánlások.

A kutatási igazgató szerint a felmérés alapján egyértelműen az látszik, hogy az illetékeseknek bőven van még teendőjük a tájékoztatás terén.

Dömötör Károly arról is beszélt, mely területekre érkezett a legtöbb felajánlás. Hagyományosan a gyermekegészségügyet felkaroló és segítő szervezetek a legnépszerűbbek az adófizetők körében, de szintén sokan választják az állatmenhelyeket, állatvédelmi szervezeteket. A lista élén a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány végzett: 36 978 felajánló összesen 416 389 329 forintot adományozott a médiaszolgáltatónak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten, illetve az agglomerációban él.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. A válaszadók több mint 60 százaléka tudni akarja, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az egy százalékuk jelentéktelen összeg, pedig

idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás, ami éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára.

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 százalék azok aránya, akik támogatnák, hogy az egy százaléknál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szervezteknek, 39 százalék pedig, ha lenne rá lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×