Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Adóbevallásokat rendez egy dolgozó a Magyar Posta 62-es hivatalában a fővárosi Teréz körúton 2016. május 20-án. Ezen a napon lejár az szja-bevallások leadásának hivatalos határideje.
Nyitókép: Mohai Balázs

Idén jelentősen visszaestek az egyszázalékos felajánlások – egy kutatás feltárta, miért

Idén 60 ezerrel kevesebb adózó, összességében a jogosultak kevesebb, mint a fele ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát a civil szervezeteknek. Egy kutatás szerint ennek hátterében a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a tájékozatlanság áll.

A 2024-es évben a jogosultak mindössze 35-45 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát civil szervezeteknek. A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.

A Human Dialog operatív vezetője, a kutatási projekt irányítója az InfoRádióban elmondta: idén nem érte el az 1,8 millió főt azoknak a száma, akik éltek a lehetőséggel. Hozzátette: a korábbi évekre növekvő tendencia volt a jellemző, 2024-ben azonban megbicsaklott a trend. Dömötör Károly tájékoztatása szerint a tehetősebb adófizetők jobban szem előtt tartják az egyszázalékos felajánlásokat.

Kiemelte, hogy több tízmilliárd forint a tét, ebből

idén nagyjából 17 milliárd fog eljutni a civil szervezetekhez, illetve hasonló nagyságrendű összegre számíthatnak az egyházi, vallási felekezetek.

Idén összesen 29 933 civil szervezet részesedik a felajánlásokból. A Human Dialog operatív vezetője megjegyezte: ha mindenki rendelkezne személyi jövedelemadója egy százalékával, akkor a mostaninak a duplája lehetne ez az összeg, vagyis összesen több mint 30 milliárdot kapnának a civilek.

A kutatás a visszaesésre, illetve az érdeklődés hiányára is kereste a válaszokat. A megkérdezettek közül nagyon sokan hivatkoztak bizonytalanságra, bizalmatlanságra és tájékozatlanságra. Dömötör Károly elmondása szerint a válaszadók között jelentős számban voltak olyanok, akik egyszerűen nincsenek tisztában azzal, mekkora a tétje a felajánlásoknak, illetve nem tudják, hogyan kell élni ezzel a lehetőséggel.

Szintén nagy a tábora azoknak, akik kételkednek abban, hogy valóban jó helyre kerülnek-e, illetve eljutnak-e egyáltalán a címzetthez az egyszázalékos felajánlások.

A kutatási igazgató szerint a felmérés alapján egyértelműen az látszik, hogy az illetékeseknek bőven van még teendőjük a tájékoztatás terén.

Dömötör Károly arról is beszélt, mely területekre érkezett a legtöbb felajánlás. Hagyományosan a gyermekegészségügyet felkaroló és segítő szervezetek a legnépszerűbbek az adófizetők körében, de szintén sokan választják az állatmenhelyeket, állatvédelmi szervezeteket. A lista élén a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány végzett: 36 978 felajánló összesen 416 389 329 forintot adományozott a médiaszolgáltatónak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten, illetve az agglomerációban él.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. A válaszadók több mint 60 százaléka tudni akarja, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az egy százalékuk jelentéktelen összeg, pedig

idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás, ami éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára.

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 százalék azok aránya, akik támogatnák, hogy az egy százaléknál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szervezteknek, 39 százalék pedig, ha lenne rá lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×