Infostart.hu
eur:
384.26
usd:
328.85
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Adóbevallásokat rendez egy dolgozó a Magyar Posta 62-es hivatalában a fővárosi Teréz körúton 2016. május 20-án. Ezen a napon lejár az szja-bevallások leadásának hivatalos határideje.
Nyitókép: Mohai Balázs

Idén jelentősen visszaestek az egyszázalékos felajánlások – egy kutatás feltárta, miért

Idén 60 ezerrel kevesebb adózó, összességében a jogosultak kevesebb, mint a fele ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát a civil szervezeteknek. Egy kutatás szerint ennek hátterében a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a tájékozatlanság áll.

A 2024-es évben a jogosultak mindössze 35-45 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadója egy százalékát civil szervezeteknek. A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.

A Human Dialog operatív vezetője, a kutatási projekt irányítója az InfoRádióban elmondta: idén nem érte el az 1,8 millió főt azoknak a száma, akik éltek a lehetőséggel. Hozzátette: a korábbi évekre növekvő tendencia volt a jellemző, 2024-ben azonban megbicsaklott a trend. Dömötör Károly tájékoztatása szerint a tehetősebb adófizetők jobban szem előtt tartják az egyszázalékos felajánlásokat.

Kiemelte, hogy több tízmilliárd forint a tét, ebből

idén nagyjából 17 milliárd fog eljutni a civil szervezetekhez, illetve hasonló nagyságrendű összegre számíthatnak az egyházi, vallási felekezetek.

Idén összesen 29 933 civil szervezet részesedik a felajánlásokból. A Human Dialog operatív vezetője megjegyezte: ha mindenki rendelkezne személyi jövedelemadója egy százalékával, akkor a mostaninak a duplája lehetne ez az összeg, vagyis összesen több mint 30 milliárdot kapnának a civilek.

A kutatás a visszaesésre, illetve az érdeklődés hiányára is kereste a válaszokat. A megkérdezettek közül nagyon sokan hivatkoztak bizonytalanságra, bizalmatlanságra és tájékozatlanságra. Dömötör Károly elmondása szerint a válaszadók között jelentős számban voltak olyanok, akik egyszerűen nincsenek tisztában azzal, mekkora a tétje a felajánlásoknak, illetve nem tudják, hogyan kell élni ezzel a lehetőséggel.

Szintén nagy a tábora azoknak, akik kételkednek abban, hogy valóban jó helyre kerülnek-e, illetve eljutnak-e egyáltalán a címzetthez az egyszázalékos felajánlások.

A kutatási igazgató szerint a felmérés alapján egyértelműen az látszik, hogy az illetékeseknek bőven van még teendőjük a tájékoztatás terén.

Dömötör Károly arról is beszélt, mely területekre érkezett a legtöbb felajánlás. Hagyományosan a gyermekegészségügyet felkaroló és segítő szervezetek a legnépszerűbbek az adófizetők körében, de szintén sokan választják az állatmenhelyeket, állatvédelmi szervezeteket. A lista élén a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány végzett: 36 978 felajánló összesen 416 389 329 forintot adományozott a médiaszolgáltatónak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, főként Budapesten, illetve az agglomerációban él.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek szeretnének több információt kapni arról, mire fordítják a civilek a felajánlott összegeket. A válaszadók több mint 60 százaléka tudni akarja, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az egy százalékuk jelentéktelen összeg, pedig

idén fejenként átlagosan már 10 ezer forintot ér egy felajánlás, ami éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára.

A Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog reprezentatív kutatása szerint 52 százalék azok aránya, akik támogatnák, hogy az egy százaléknál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szervezteknek, 39 százalék pedig, ha lenne rá lehetőség, akár több szervezetet is támogatna. A Human Dialog operatív vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy az érintetteknek új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy hatékonyabban szólítsák meg a potenciális támogatókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×