Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A drónnal készített képen talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Akkugyárak - Most teszi kötelezővé a környezeti hatásvizsgálatot a kormány

A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is - közölte az energiaügyi tárca.

A jövőben kötelező környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni az akkumulátorgyáraknál - közölte csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is - áll a közleményben. A biztonságos, szigorú feltételeknek megfelelő működtetés minden ipari létesítménnyel, így a magyar gazdaság jövőjét jelentő zöldenergia előállításával, tárolásával foglalkozó vállalatokkal, üzemekkel szemben is elvárás. Ezért a vonatkozó jogszabály módosításának hatályba lépésével az újonnan létesülő,valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátorhulladék kezelését végző üzemek esetében kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása - szögezi le a tárca.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet ma megjelent módosítása alapján

az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül

- tartalmazza a közlemény.

Az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a "hagyományos" savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével szükségessé vált az azok gyártására, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés egységesítése.

A korábbi szabályozás szerint az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított, azaz a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntést arról, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az erre vonatkozó kötelezettség általános előírása - a környezet védelmének érvényesítése mellett - egyértelművé teszi a jogszabályi környezetet és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárásokat eredményez - fogalmaz a tárca.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×