Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.21
bux:
129604.09
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Előbb kezdődik az almaszüret, kevesebb a termés a nagy meleg miatt

Korábban kezdődött a munka a hazai ültetvényeken.

Minden eddiginél korábban indulhat a szüret a hazai almaültetvényeken. Magyarország legnagyobb termesztőkörzetének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében néhány feldolgozóüzem már megkezdte a léalma felvásárlását - írta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB).

A szakmai szervezetek becslése szerint az idén az átlagosnál gyengébb termés várható, a belföldi étkezési és feldolgozóipari igényeket nem tudja fedezni a leszüretelt mennyiség.

Idén hozzávetőlegesen 150 ezer tonnával kevesebb almát takaríthatnak be a hazai ültetvényeken, mint tavaly. Az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90-100 ezer tonna körül alakul majd, míg 220-240 ezer tonna lesz az ipari alma, jóllehet 110 ezer tonnára tehető a hazai étkezési alma piac, és 400 ezer tonna a feldolgozóipari kapacitás.

Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsök mérete elmarad a szokásostól, így - főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál - várhatóan kisebb lesz a méret, amit az étkezésialma-piacnak idén tolerálnia kell.

A ténylegesen betakarítható mennyiséget a szüreti időszak időjárása még - akár jelentősen - befolyásolhatja. Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén a 300 ezer tonnát sem éri majd el a tényleges termésmennyiség - tették hozzá.

Jelentős terméskiesést okozott, hogy ebben az évben az időjárási károk szinte minden válfajával szembe kellett nézniük a gazdáknak. A szélsőséges csapadékeloszlás, a korán jött tavasz, majd a hirtelen lehűlés után a nyári száraz, hosszan tartó kánikula okozott gondokat.

Ismertették: Magyarországon 20 564 hektáron folyik almatermelés. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyékben is termelnek almát az országban, a legfontosabb termesztőkörzetünk azonban továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol összesen 15 136 hektár almaültetvény található.

A léalma ára a korábbinál kedvezőbben alakulhat: jelenleg kilogrammonként 75-80 forint a nettó felvásárlási ára, ami a tavalyi ár majdnem duplája. Az étkezési alma termelői ára is várhatóan 25-35 százalékkal nő.

A felmérés kitér arra is, hogy az egész EU-ban gyengébb a termés az átlagosnál: 11,5 millió tonna helyett 10,2 millió tonna várható. Az EU termelésének majdnem harmadát a lengyel alma adja, idén azonban akár másfél millió tonna termés is hiányozhat (3,2 millió tonnát várnak a 4,5 millió tonna helyett), ami minden bizonnyal a felvásárlási árakban is megmutatkozik majd.

Még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon. A fajtaválaszték igencsak széles, a Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious is nagyon kedvelt. Az új fajták termesztése azonban új technológiákat és új területeket is igényel, sok korábbi ültetvény felújításra szorul - tették hozzá.

Az elemzés kitér arra is, hogy a beruházások megvalósítását ösztönözhetik az új európai uniós pályázatok. A KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett kertészeti ültetvénytelepítési pályázat mintegy 25 milliárd forintot meghaladó támogatási összeget biztosít az ágazatnak, míg a hűtőházak, üvegházak, fólia borítású növényházak, burgonyatárolók létesítésére további 50 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Az alig pár hete bejelentett, „minden kereskedelmi megállapodás anyjának” nevezett EU–India egyezmény egyik legérzékenyebb pontjának számított az ország acélexportját nehéz helyzetbe hozó európai karbonvámok kérdése. Az indiai kohók régebbi technológiával működnek, és bár bizonyára felmerült a modernizálás akár közös projekteken keresztül is, az ország egy ideig kénytelen lesz külön extraforrásokkal megtámogatni az iparágat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×