Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.65
bux:
121605.28
2026. január 16. péntek Gusztáv
primary education, friendship, childhood, technology and people concept - group of happy elementary school students with smartphones and backpacks sitting on bench outdoors
Nyitókép: dolgachov/Getty Images

Ennyibe kerül a háztartásoknak a hírközlés

Emelkedtek a kiadások. Több mint felét a mobilszolgáltatásokra költjük.

Közel 21 ezer forint volt havonta egy átlagos háztartás hírközlési kiadása 2023-ban - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt írta, a kutatás szerint a hírközlési szolgáltatásokra, azaz mobiltelefonra, internetre, tévé-előfizetésre és otthoni (vezetékes) telefonra átlagosan 20 900 forintot fizettek a magyarok. A kiadások több mint felét a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja tette ki.

Az NMHH éves rendszerességgel végez piackutatást a háztartások hírközlési szolgáltatásokkal való ellátottságáról. A felmérés alapján ezen szolgáltatásokra 2023-ban átlagosan 20 900 forintot fizettek havonta, ez pedig 13 százalékkal több, mint az előző évben. A kiadásnövekedés még így is elmaradt az infláció átlagos mértékétől - mutattak rá a közleményben.

A hírközlési kiadások több mint felét (havi 12 400 forint) a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja teszi ki. Ezt követi a tévészolgáltatás költsége (átlagosan 4100 forint), majd az otthoni interneté (3500 forint). Az otthoni telefont már kevesebben használják, így átlagosan csak 600 forintot költ erre egy háztartás, a szintén kevesek által igénybe vett hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetre pedig 300 forintot - ismertette az NMHH.

A hírközlési összkiadásokba a hatóság munkatársai nem számolták bele a streamingszolgáltatásokat, azt ugyanis az emberek jellemzően közvetlenül a tartalomszolgáltatónak fizetik.

A közleményben kitértek arra is, érdemes megvizsgálni, hogy miként változott a szolgáltatások tartalma, hiszen a kiadások növekedését a több vagy jobb szolgáltatás iránti igény is indokolhatja. Ennek ellentmond, hogy 2022-ről 2023-ra az otthoni telefon igénybevétele jelentősen lecsökkent (42 százalékról 31 százalékra esett), illetve a hagyományos tévészolgáltatásra előfizetők aránya is kismértékben, de mérséklődött - fűzték hozzá.

A kutatásból kiderült az is, hogy a háztartásokban használt SIM-kártyák átlagos száma (ami 2023-ban 2,0 volt) és a többi szolgáltatástípus igénybevételének aránya pedig jelentősen nem változott. "Vagyis elmondhatjuk, hogy a kiadások annak ellenére növekedtek, hogy az emberek inkább kevesebb szolgáltatást vettek igénybe" - írták.

Az NMHH tudatta, hogy a háztartások kiadásnövekedése a mobiltelefon-szolgáltatások esetén volt a legjelentősebb. Míg 2022-ben havi 10 500, tavaly már 12 400 forintot költöttek erre a háztartások, nem beleszámolva az esetleges készüléktörlesztést vagy mobilvásárlásokat. Ez 18 százalékos kiadásnövekedést jelentett. Mindkét évben a mobil-előfizetések 73 százaléka volt a számlás előfizetés, és háromnegyedéhez tartozott mobilinternet-szolgáltatás is.

Az NMHH szakemberei lényegi bővülést a felhasználható adatkeret mennyiségében láttak. 2023-ban a megkérdezettek számlás mobil-előfizetéseinek 45 százalékához tartozott már 10 GB-ot meghaladó havi mobilinternet-adatkeret, míg 2022-ben ennek aránya csupán 32 százalék volt.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×