Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Szalai Zoltán, az Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója, a Mandiner című hetilap lapigazgató-főszerkesztője a Szemmagasságban - a magyar külpolitika kihívásai címmel rendezett panelbeszélgetésen a MOL Nagyszínpadon, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszten, Esztergomban 2024. augusztus 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szijjártó Péter Brüsszelt sejti a kijevi olajembargó mögött

Brüsszelben nem tudják elviselni, hogy Magyarország, minden nyomásgyakorlás ellenére, nem hátrál - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszten Esztergomban; a politikus szerint onnan koordinálták a kijevi döntést, hogy a Lukoil olajszállítmányait nem engedik át Magyarország és Szlovákia felé.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, sokat gyengült az Európai Unió, de nem lehet annyira gyenge, hogy tolerálja: egy tagjelölt minden egyeztetés nélkül olyan döntést hoz, amely két uniós tagország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti.

A politikus hozzátette, ez az intézkedés a magyar kőolajimport harmadát, a szlovák behozatal 40-45 százalékát érinti, és ez jelentős energiaellátási kockázat.

Ehhez járult a horvát felajánlás az adriai szállításra, úgy, hogy a balkáni ország – helyzetével visszaélve – többszörösére emelte a tranzitdíjat és csak rövidtávú szerződéseket hajlandó kötni – mondta Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×