Nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonsága, mivel a Lukoil orosz olajvállalat ellen bevezetett ukrajnai szankciók nem befolyásolják az Ukrajnán keresztül Magyarországra irányuló olajszállításokat – írja az Index az Európai Bizottság közleménye alapján.
A Reuters Valdis Dombrovskist, az Európai Bizottság kereskedelmi alelnökét idézi, aki a magyar és a szlovák külügyminisztereknek címzett levelében azt írta, hogy a Mol tájékoztatása szerint az olaj a kereskedelmi cégekhez kerül az orosz–ukrán határon, ezért nem vonatkoznak rá a szankciók.
„A bizottság szolgálatai előzetesen arra a következtetésre jutottak, hogy a sürgős konzultációk nem indokoltak, mivel jelenleg nincs jele annak, hogy az ellátás biztonságát közvetlen veszély fenyegetné” – áll a levélben.
Az Európai Bizottság továbbra is nehezményezi, hogy több mint két évvel az orosz–ukrán háború kitörése után még mindig nem vált le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia.
Azt javasolják a két országnak, hogy a továbbiakban ne importáljanak orosz olajat, hanem keressenek alternatív forrásokat.
Az Európai Bizottság szerint a horvátországi Janaf olajvezetéken keresztül elegendő mennyiség áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindkét országot máshol vásárolt olajjal lássák el. Kiemelték, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikáció célját aktívan követni kell.
Ukrajna júniusban vezetett be újabb szankciókat a Lukoil ellen, majd egy hónappal később a Barátság kőolajvezetéket is elzárta a Mol számára olajat szállító vállalat előtt, megakadályozva ezzel azt, hogy a Lukoil olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.
Vízumügyben is kritizálja Magyarországot az EU
Közben az Európai Unió belügyi vezetője figyelmeztette Magyarországot, hogy az oroszok és a fehéroroszok vízumkorlátozásának enyhítésére vonatkozó döntése potenciális biztonsági fenyegetést jelent, és csütörtökön közölte: lépéseket tesznek, ha nem foglalkoznak Budapesten az aggályokkal. Magyarország júliusban terjesztette ki a nemzeti kártya bevándorlási programot az oroszokra és a fehéroroszokra, amely révén
biztonsági ellenőrzés nélkül dolgozhatnak az érintettek Magyarországon, illetve a családjuk is Magyarországra költözhet.
Az uniós tisztviselők attól tartanak, hogy az oroszok és a fehéroroszok a lehetőséget kihasználva szabotőröket és kémeket küldenének a schengeni övezetbe. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa az X-en azt írta, levélben szólította fel a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot a döntésre, illetve jelezte, hogy ha a vízumrendszer kockázatot fog jelenteni, azonnal lépéseket tesznek.
Russia is a security threat. We need more, not less vigilance. Giving potential Russian spies and saboteurs easy EU access would undermine the security of us all.
— Ylva Johansson (@YlvaJohansson) August 1, 2024
Today in a letter I ask the Hungarian government to explain. If their easy access scheme is a risk, we will act. pic.twitter.com/Vy74JqNfAI
A biztos nem részletezte, milyen intézkedéseket hozhatnak egy ilyen helyzetben. Az Európai Bizottság azonban jogi lépéseket tehet az adott tagállam ellen, ha úgy ítéli meg, hogy megsértette az uniós jogot – írja a Reuters.
