Ahogy arról több cikkben beszámoltunk rendszeresek a súlyos balesetek a budapesti Árpád hídon. Legutóbb három ember vesztette életét, korábban egy biciklist gázoltak halálra versenyző autósok.
A kozlekedesbiztonsag.hu arról írt elemzést, hogy miért ilyen gyakoriak és súlyosak az itteni balesetek.
Több szakember, valamint egykori és ma is aktív autóversenyzők szerint a híd szabályosan vonzza a gyorshajtókat.
- áll a cikkben. A 928 méter hosszú, szinte nyílegyenes, három széles sávval, viszonylag jó minőségű burkolattal, és jól belátható – ami ez esetben azt jelenti, hogy a rendőröknek nem sok lehetőségük van észrevétlenül megfigyelni a forgalmat.
Bár sokan sebességmérést és súlyosabb bírságokat követelnek, de bár a Budapest III. kerületének egyes útjain a rendőrség néhány óra alatt akár 2-300 gyorshajtót is megbírságolhat, néhány nappal később minden megy tovább, mint ha mi sem történt volna.
Nem véletlen, hogy
sok helyen inkább a jognál erősebb, s ami adott esetben talán még fontosabb, állandó fizikai akadályt jelentő eszközökkel és megoldásokkal igyekeznek ellehetetleníteni, értelmetlenné tenni a gyorshajtást.
Kisebb települések bevezető és átvezető útjain építenek a városkapukat, amelyek egyszerre látványosságok és forgalomlassító eszközök.
Ezért alakítanak ki a bevezető utakon járdaszigeteket, építenek fekvőrendőröket a zebrák előtt, sok helyen a fekvőrendőr olyan széles, mint maga a gyalogos-átkelőhely. És ezért kötik össze a traffiboxokat a közlekedési lámpákkal; ha valaki a megengedettnél gyorsabban hajt be a településre, a legközelebbi közlekedési lámpa pirosra vált előtte. Legutóbb Gödön telepítettek ilyet. Így már nem éri meg sietni, mert azt az időt, amit a sebességtúllépéssel nyer, elveszti a pirosnál várakozva.
Meghökkentő megoldások
Vannak más innovatív megoldások is, ilyenek a világító utak, amelyeken a burkolaton fluoreszkáló felfestéssel jelzik az autósoknak az aktuális sebességhatárt.
A fluoreszkáló vonalakat egy optikai trükknél is eredményesen használják, ami éjjel-nappal egyaránt hatásos. Bizonyos távolságonként a menetirányra merőleges vonalakat festenek fel. Ezek távolsága egymástól egy ideig azonos, majd elkezdik csökkenteni. Az egymást egyre gyorsabban követő vonalak a sofőrökben azt az érzést keltik, mintha gyorsulna alattuk az autó és a tapasztalatok szerint hamarabb vesznek vissza a gázból, mintha a sebességmérőre pillantanának.
Szintén kiváló sebességcsökkentőnek bizonyultak a burkolatba épített rezgető csíkok. Ezeket úgy alakítják ki, hogy amikor a jármű egy bizonyos sebességnél gyorsabban halad át rajtuk, rezgést idéznek elő, ami az autóban is érezhető. Így figyelmeztetik a sofőröket, hogy csökkentsék sebességüket. És minél nagyobb a sebességtúllépés, annál irritálóbb a rezgés.
Léteznek a világban már olyan mozgó fekvőrendőrök is, amelyek csak akkor emelkednek ki kissé a burkolat síkjából, ha egy autó a megengedettnél gyorsabban közelít feléjük.