Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.65
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira
Kids in front of the school building
Nyitókép: martin-dm/Getty Images

Totyik Tamás az iskolai mobiltilalomról: eddig sem a tiltás hiányzott, hanem a retorzió

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint eddig is voltak szabályok arra, hogy mit vihetnek be a diákok az iskolába, de nem voltak végrehajthatók, nem társultak hozzájuk érdemi szankciók, és gyakran a szülők sem bizonyulnak együttműködőnek.

Módosította a köznevelési törvényt az Országgyűlés. A változtatások értelmében ezentúl nem az iskolák házirendjében, hanem egy kormányrendeletben határozzák meg, hogy milyen tárgyakat tilos és szabad bevinni az oktatási intézményekbe – a késtől az okostelefonig.

"A pedagógusnak és az iskolaőrnek eddig nem igazán volt jogosítványa arra, hogy a diákok táskájába belenézzen, az új jogszabály azonban erre is lehetőséget ad. A köznevelési törvény módosításával ez lehetett a legfőbb célja a kormánynak, különösen a bőnyi tragédia után" – mondta az InfoRádióban Totyik Tamás, hozzátéve: az oktatási intézmények egyedi módon eddig is szabályozták az iskolákba be nem vihető, illetve bevihető, de korlátozottan használható tárgyak körét, ennek azonban nem igazán tudnak érvényt szerezni.

A PSZ elnöke fontos kérdésnek tartja, hogy a kormányrendelet elfogadásával milyen mozgásterük marad az intézményeknek, mert az szerinte teljesen mindegy, hogy például a mobiltelefonok használatát – ami sok esetben konfliktusforrás – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, vagy központilag szabályozzák. Szerint sokkal inkább érdekes, hogy mi lesz azzal a gyerekkel, aki mondjuk órán előveszi a mobiltelefonját, és felvételt készít a tanáráról. „Milyen retorziót fognak vele szemben alkalmazni?” – tette fel a kérdést, megismételve: az intézmények eddig is próbálkoztak a tiltással, de szankciót nem tudtak alkalmazni. Az is nagy kérdés, hogy a szülők partnerek lesznek-e a szemléletváltásban.

Totyik Tamás „létfontosságúnak” tartja az okoseszközök használatát az oktatásban, de szerinte a kormány semmilyen olyan eszközfejlesztést nem hajtott végre, amit a diákok az okostelefonokon tudnának használni. "A legnagyobb probléma, hogy a laptopokra és tabletekre történtek fejlesztések, és nem okostelefonokra, itt irányváltásra is szükség lenne a kormány részéről" – mondta. Szerinte a 2018 környékén elfogadott digitális oktatási stratégiából, amiben az okoseszközök használata kiemelt szerepet kapott, semmi sem valósult meg, pedig lehetne okos célokra használni az okoseszközöket. Különösen annak fényében, hogy a legutóbbi kutatások szerint a 11 és 14 év közötti gyerekek 90 százaléka rendelkezik okostelefonnal és internet-hozzáféréssel, vagyis az eszközök jelentős része már adott – tette hozzá a PSZ elnöke, aki szerint a mesterséges intelligencia irányába sem ártana elmozdulnia a kormány oktatási stratégiájának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×