Infostart.hu
eur:
355.83
usd:
306.11
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Kids in front of the school building
Nyitókép: martin-dm/Getty Images

Totyik Tamás az iskolai mobiltilalomról: eddig sem a tiltás hiányzott, hanem a retorzió

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint eddig is voltak szabályok arra, hogy mit vihetnek be a diákok az iskolába, de nem voltak végrehajthatók, nem társultak hozzájuk érdemi szankciók, és gyakran a szülők sem bizonyulnak együttműködőnek.

Módosította a köznevelési törvényt az Országgyűlés. A változtatások értelmében ezentúl nem az iskolák házirendjében, hanem egy kormányrendeletben határozzák meg, hogy milyen tárgyakat tilos és szabad bevinni az oktatási intézményekbe – a késtől az okostelefonig.

"A pedagógusnak és az iskolaőrnek eddig nem igazán volt jogosítványa arra, hogy a diákok táskájába belenézzen, az új jogszabály azonban erre is lehetőséget ad. A köznevelési törvény módosításával ez lehetett a legfőbb célja a kormánynak, különösen a bőnyi tragédia után" – mondta az InfoRádióban Totyik Tamás, hozzátéve: az oktatási intézmények egyedi módon eddig is szabályozták az iskolákba be nem vihető, illetve bevihető, de korlátozottan használható tárgyak körét, ennek azonban nem igazán tudnak érvényt szerezni.

A PSZ elnöke fontos kérdésnek tartja, hogy a kormányrendelet elfogadásával milyen mozgásterük marad az intézményeknek, mert az szerinte teljesen mindegy, hogy például a mobiltelefonok használatát – ami sok esetben konfliktusforrás – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, vagy központilag szabályozzák. Szerint sokkal inkább érdekes, hogy mi lesz azzal a gyerekkel, aki mondjuk órán előveszi a mobiltelefonját, és felvételt készít a tanáráról. „Milyen retorziót fognak vele szemben alkalmazni?” – tette fel a kérdést, megismételve: az intézmények eddig is próbálkoztak a tiltással, de szankciót nem tudtak alkalmazni. Az is nagy kérdés, hogy a szülők partnerek lesznek-e a szemléletváltásban.

Totyik Tamás „létfontosságúnak” tartja az okoseszközök használatát az oktatásban, de szerinte a kormány semmilyen olyan eszközfejlesztést nem hajtott végre, amit a diákok az okostelefonokon tudnának használni. "A legnagyobb probléma, hogy a laptopokra és tabletekre történtek fejlesztések, és nem okostelefonokra, itt irányváltásra is szükség lenne a kormány részéről" – mondta. Szerinte a 2018 környékén elfogadott digitális oktatási stratégiából, amiben az okoseszközök használata kiemelt szerepet kapott, semmi sem valósult meg, pedig lehetne okos célokra használni az okoseszközöket. Különösen annak fényében, hogy a legutóbbi kutatások szerint a 11 és 14 év közötti gyerekek 90 százaléka rendelkezik okostelefonnal és internet-hozzáféréssel, vagyis az eszközök jelentős része már adott – tette hozzá a PSZ elnöke, aki szerint a mesterséges intelligencia irányába sem ártana elmozdulnia a kormány oktatási stratégiájának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×