A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna. Az év eleji várakozásokhoz képest alul teljesítő Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó TISZA Párt (29,69 százalék) és Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég – áll a Nézőpont Intézet elemzésében.

Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz-KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna.

A modellszámítás során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, s abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették. Ezek alapján a Fidesz-KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna. Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.

Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazatik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti baloldali koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).

Ezen felül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján egy nemzetiségi mandátummal számoltak