Trianon velünk él, kitörölhetetlenül, úgy kell emlékeznünk Trianon sorstraumájára, hogy kimondjuk az igazságot az igazságtalanságról, de nem menekülünk a sérelmeink mögé a valóság és a jelen feladatai elől - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester kedden, a nemzeti összetartozás napján Budapesten.

Karácsony Gergely a Gellért-hegy Jubileumi parkjában létrehozott - a nemzeti összetartozást szimbolizáló - rózsakert hivatalos átadásán hangsúlyozta: az ember és ember közötti, magyart a magyarral összekötő hidak építésében éppen a hidak városában, Budapesten különös feladatunk van.

Ezt a feladatot pedig elsősorban a főváros példamutatással tudja teljesíteni: azzal, hogy példát mutat emberségből, elfogadásból és becsületből - jelentette ki a főpolgármester, majd úgy fogalmazott: "mert ebben a városban mindenkinek szabadságában áll úgy szeretni a hazát, a várost, ahogy azt maga akarja. Lehet csendben, lehet harsányan, lehet melldöngetve, lehet kritikusan, itt egyre megy, de tudjuk, az összetartozás csak akkor lehetséges, ha senki, semmilyen ideológia nevében, senkinek nem akarja megmondani, hogy hogyan kell szeretni a hazát".

Karácsony Gergely azt mondta, a rózsát sokféleképpen használtuk az elmúlt évezredekben, "leginkább úgy, mint a testünket vagy a lelkünket gyógyítót". Lehet ez a csodálatos rózsakert, Budapest új léleksimogatója, mint ilyen, misztikus és mágikus hely.

"Meséljen ez a rózsakert az összetartozásról, magyar és magyar között, város és falu között, Budapest, a nemzet fővárosa és minden magyar település között" - hangoztatta.

Karácsony Gergely emlékeztetett, Budapest 150. születésnapján ültették el a rózsatöveket, és - mint mondta - a szépségén is túlmutató jelentéstartalommal szerették volna megtölteni ezt a kertet, mégpedig az összetartozás üzenetével.

Budapest az itt élőké, azoké a budapestieké, akik élik és éltetik ezt a várost mindennap, de Budapest azoké is, akik velük együtt tagjai a nemzet közösségének - mondta, majd azt hangsúlyozta: Budapest értük is felelősséggel tartozik.

Budapest soha nem lehet önző, "különösen nem olyan időkben, amikor a nemzet megosztott, a szabadság megtépázott, a köztársaság pedig hajléktalan a saját hazájában" - fogalmazott Karácsony Gergely.

Közölte, a rózsakertben minden magyar településnek, és Budapest határon túli, magyarok lakta testvérvárosainak is ültettek egy-egy rózsatövet.

Hiszen nincs a magyar vidéknek egyetlen szeglete sem, ahonnan ne jöttek volna kíváncsi, feltörekvő vagy egyszerűen a nyomor elől menekülő magyarok, akik hozták magukkal szokásaikat, kultúrájukat, elvegyültek és kiváltak. Formálták Budapestet és a város lakóivá formálta őket - mondta a főpolgármester, majd úgy folytatta: mi, mai budapestiek, bármikor költöztünk is a városba, az ő örököseik vagyunk, ezért sem tud és nem is akar Budapest más lenni, mint a nemzet fővárosa.

A rózsakert emlékeztessen mindig bennünket az összetartozásra, és arra, hogy ez korántsem könnyű, és itt mifelénk még csak nem is fájdalommentes folyamat, hiszen ma 104 éve az ország lehajtott fejjel gyászolta a trianoni döntést - jelentette ki.

Karácsony Gergely azt mondta: a fájdalom akkor egyesítette a nemzetet. Ma már a fájdalom sem.

Ez a város viszont nem lenne mai formában az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai művészek, építészek, munkások nélkül, az elcsatolt országrészekből a fővárosba szállított építőanyagok nélkül - tette hozzá.