eur:
394.9
usd:
368.2
bux:
70291.42
2024. június 25. kedd Vilmos
Kelesztett kenyértészták a sütőkemence felhordóján a Nyíregyházi Kenyérgyár Kft. teljesen automatizált üzemében Nyíregyházán 2020. március 26-án. A gyártás közben emberi kéz nem érinti a kenyeret, a kész termék jórészét előrecsomagolva szállítják a boltokba. A koronavírus-járvány miatt megnövekedett a kereslet a csomagolt pékáruk iránt.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Jön a szigorítás, megváltozik sok pékáru neve is

Csak az lesz majd kovászos, ami valóban kovásszal készül.

Mivel a pékáruknál az utóbbi években a „kovászos” egy olyan prémium termékre utaló jelző lett, amelyhez magasabb árat lehet társítani, előszeretettel operálnak vele a boltok és a pékségek, de ezt már nem sokáig tehetik meg – írja a g7.hu.

A lap cikke szerint a nagyüzemekből származó pékárukra ma általánosságban az jellemző, hogy ha kovászosnak nevezik a terméket, akkor van benne ugyan kovász, de csak kis mennyiségben. A kelesztést általában ilyenkor is a sokkal gyorsabb és egyszerűbb gyártás lehetőségét biztosító élesztővel végzik, a kis mennyiségű kovász inkább csak az ízt módosítja, és megteremti a kovászos jelző használatának lehetőségét.

A portál megkeresésére az Agrárminisztérium közölte, a jelenleg hatályos Magyar Élelmiszerkönyvben a kovászos jelző nem szabályozott, mivel az előírás nem határozza meg a sütőipari termékekben jelen lévő kovász vagy a kovászt helyettesítő kovászkészítmény minimális mennyiségét. A jogszabályok azonban lehetőséget adnak arra, hogy a kenyér elnevezésében és a terméket kísérő kommunikációban a kovászra utaló kifejezés megjelenhessen.

Jelenleg a magyar vásárló azt hiszi, hogy a boltok döntő részében kapható kovászosnak nevezett élesztős kenyér ugyanaz, mint a kis pékségekben kapható, kizárólag kovászos termék. A mintegy 50 kisebb vállalkozást összefogó Magyar Kézműves Kenyér Társaság (MKKT) a szaktárcának korábban azt javasolta, tegyenek különbséget azzal, hogy bevezetik az Élelmiszerkönyvbe a „természetes kovász” (vagyis az élesztő nélküli verzió) fogalmát.

Lesz is változás, a szaktárca tájékoztatása szerint a Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari és Cukrász Szakbizottsága a piaci szereplők észrevételei alapján új előírás-tervezetet dolgozott ki a „kovászos” jelző használatára. Ebben

módosítják a kovász fogalmát, az élesztő maximális mennyiségének és az érlelési idő minimális időtartamának meghatározásával.

A módosítást a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottsága nemrég már jóváhagyta, jelenleg a módosítás hatályba léptetéséhez szükséges jogalkotási folyamat zajlik.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lehet majd ráakasztani a kovászos jelzőt minden olyan pékárura, amelyet döntően élesztővel futtatnak fel nagyon rövid idő alatt. Ezzel a piac belépő szintű szegmensénél akár el is érhetik, hogy megszűnjön a kovászos elnevezés, de ez a határértékektől függ majd.

Címlapról ajánljuk
Ferencz Orsolya: relatív űrhajóshiány van a világban

Ferencz Orsolya: relatív űrhajóshiány van a világban

A kiválasztott magyar űrhajósok még itthon készülnek, de hamarosan az Egyesült Államokban folytatódik a kiképzésük, és a közelejövőben véglegesedik a kutatási programjuk is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.25. kedd, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Ez az áruházlánc egymaga értékesíti a teljes magyar bortermelés közel tizedét

Ez az áruházlánc egymaga értékesíti a teljes magyar bortermelés közel tizedét

Nincs könnyű helyzetben az európai borágazat, a csökkenő borfogyasztás és az újvilági borok térnyerése egyre nagyobb versenyre készteti a hagyományos bortermelő országokat, így Magyarországot is. A klímaváltozás hatásai egyelőre szinte beláthatatlanok, a szőlőtermelés ökológiai határa is egyre északabbra húzódik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy Kanada, az Egyesült Királyság vagy Svédország is belépett a globális szereplők közé. A hazai boreladások tavaly vegyes képet mutattak, mennyiségben és értékesítési árakban is emelkedtek az előző évhez képest. A borexport mennyisége viszont 17 százalékkal csökkent, és értékben is visszaesett 11 százalékkal, 31,4 milliárd forintra. A kiszámíthatatlan nemzetközi piaci körülmények miatt a hazai borászatok jövedelmezőségének hosszútávú biztosításában nagy segítség lehet egy olyan nemzetközi áruházlánc, mint a Lidl, amely az elmúlt években 17 országba juttatta el a magyar palackos borokat, és a hazai piacon is az egyik legnagyobb forgalmazónak számít. Az elmúlt 10 évben 200 millió palack magyar bort értékesített, amellyel 90 milliárd forint realizálódott a beszállítóknál. A magyar borok elsősorban Csehország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország áruházainak polcain találnak gazdára, az eladási statisztikákból pedig az is kiderül, hogy az Egri Bikavér kezdi visszanyerni a megérdemelt hírnevét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×