Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
2024 European elections , conceptual photo .
Nyitókép: Rafmaster

Néhány helyen igencsak aktívak lesznek a fiatalok az EP-választás kapcsán

Az európai fiatalok 64 százaléka szavazni kíván a június 6. és 9. közötti európai parlamenti választásokon, a megkérdezett fiatalok 38 százalékának véleménye szerint a szavazás a leghatékonyabb módszer a véleménynyilvánításra - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett, fiatalok megkérdezésével készült Eurobarométer-felmérésből.

Az EU 24 tagállamában a 15-30 éves fiatalok körében a legmagasabb szavazási szándékot, 78 százalékot Romániában mérték, és épp csak lemaradt az elsőségről Portugália (77 százalék). A valószínű szavazók aránya Máltán (47 százalék), Lettországban (46 százalék) és Luxemburgban (41 százalék) a legalacsonyabb.

Magyarországon a fiatalok körében a negyedik legalacsonyabb uniós értéket mérték, 51 százalékot.

Bulgáriában, Lettországban, Luxemburgban, Máltán és Hollandiában több mint a válaszadók ötötde annak ellenére nem szavaz, hogy megtehetné (21 és 31 százalék közötti arányok) - derül ki az Eurobarométer összegzéséből.

Forrás: Eurobarométer
Forrás: Eurobarométer

A felmérés szerint amíg a megkérdezettek 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli a politika, 13 százalékukat pedig nem érdekli a szavazás, addig 64 százalék azok aránya, akik az elmúlt egy évben részt vettek egy vagy több szervezet választást előkészítő tevékenységében. A megkérdezettek 48 százaléka számolt be arról, hogy petíció aláírásával, gyűlésen való részvétellel vagy egy politikusnak küldött levéllel "lépéseket tett a társadalmi változás előmozdítására".

A fiatalok különösen

  • az emberi jogokkal (34 százalék),
  • az éghajlatváltozással és a környezettel (33 százalék),
  • az egészséggel és a jóléttel (29 százalék), valamint
  • a nemtől, fajtól vagy szexualitástól független egyenlő jogokkal (29 százalék) kapcsolatos témákban tevékenykedtek.

A válaszadó fiatalok szerint az oktatási rendszer jól felkészítette őket az előttük álló kihívásokra. 73 százalékuk mondta azt, hogy oktatása felkészítette a hamis információk azonosításához szükséges digitális készségekkel. 72 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy oktatása a környezet megóvására tanította.

Itthon az EU-átlaghoz képest kevesebb fiatal gondolja úgy, hogy az oktatás révén megkapta a megfelelő készségeket az álhírek felismeréséhez (teljesen egyetért: 28/23 százalék, inkább egyetért: 45/38 százalék, inkább nem ért egyet és egyáltalán nem ért egyet: 21/30 százalék; az országra vonatkozó összesítés itt érhető el pdf-ben).

A felmérés szerint a fiatalok "európai perspektívákkal" rendelkeznek. Több mint 43 százalékuk vett részt valamely másik uniós országban folytatott oktatási (16 százalék) tevékenységben, vállalt önkéntes munkát (12 százalék) vagy dolgozott bejelentett munkavállalóként (12 százalék). A válaszadók közel fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy tisztában van az Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram által kínált finanszírozási lehetőségekkel. Emellett a fiatalok 67 százaléka vélte úgy, hogy az EU hatással van mindennapi életére, míg 26 százalékuk szerint nem, 7 százalékuk pedig nem tudott erről érdemben nyilatkozni - derült ki az Eurobarométer-felmérésből.

Címlapról ajánljuk

Porschék tömkelege mondta be az unalmast Oroszországban

Több száz Porschéról van szó, ami nagyon kellemetlen helyzetbe hozta az orosz forgalmazókat. Bizonyos sufnituning módszerekkel sikerült ugyan egyeseknek életet lehelniük az autójukba, azonban ezek csak ideiglenes megoldások.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×