A Magyar Közút Nonprofit Zrt. statisztikai adatai szerint évente mintegy 1200-1300 motoros baleset történik idehaza, és az esetek nagyjából öt százaléka – évi 50-60 baleset – halálos kimenetelű. Ezek leggyakrabban útkanyarulatokban fordulnak elő, döntő többségükben a nyári hónapokban, vagyis a motoros csúcsszezonban.

A további tragédiák megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében idén újabb helyszínekre, útszakaszokra telepítenek majd úgynevezett motoros alácsúszásgátló elemeket olyan szalagkorlátoknál, ahol gyakoriak a súlyos balesetek. Ilyen elemeket adtak át a Somogy vármegyei bálványosi bekötőút M7-es autópályához bevezető szakaszánál is.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője az InfoRádióban elmondta: a legtöbb motoros baleset gyorshajtás miatt történik. Ezt figyelembe véve és preventív okokból még korábban együttműködési megállapodást kötöttek a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-vel, hogy a motorkerékpárral közlekedők védelme érdekében közösen léphessenek fel, és a szükséges helyeken a vezetőkorlátokat – a baleseti adatok és helyszíni mérlegelés alapján – motoros alácsúszásgátló elemekkel egészítsék ki.

Ennek az együttműködési megállapodásnak a részeként kerültek fel az új elemek a bálványosi bekötőút mintegy 400 méteres szakaszára.

Itt az elmúlt másfél évtizedben kilenc személyi sérülést okozó baleset történt motorosokkal, melyek közül négy halálos volt.

Mindegyik esetre igaz volt, hogy többnyire húszas-harmincas éveikben járó fiatal férfiak vesztették életüket. Száraz úton, nappali, normál fényviszonyok mellett történtek a balesetek, melyek kiváltó oka a sebesség túllépése volt.

Pécsi Norbert Sándor a módszer részleteivel kapcsolatban kifejtette: az alácsúszásgátló elemek úgy működnek, mint egy „ütközési energiaelnyelő”: ha egy motoros bármilyen oknál fogva kicsúszna vagy lesodródna az útról, akkor

ezek az elemek tompítani tudják a becsapódási energiát, illetve azt is meg tudják akadályozni, hogy a motoros becsússzon vagy beszoruljon a szalagkorlát alá.

Pécsi Norbert Sándor hozzátette: az elemek úgy lettek kialakítva és lehelyezve, hogy ha adott esetben nagy sebességgel történik becsapódás, akkor jóval kisebb eséllyel történik végtagleszakadás, amire az utóbbi időben számos esetben volt példa a magyar közutakon.

„Ezekkel az elemekkel a balesetek kimenetelének a súlyosságát tudjuk érdemben csökkenteni” – összegzett a kommunikációs vezető.

A Magyar Közút mérnökségi szakemberei a meglévő szalagkorlátlábakra, illetve szalagkorlátokra szerelik fel az új eszközöket, miután a gyártó útmutatása alapján magasságilag beszabályozzák a meglévő elemeket, hogy azok megfelelő módon illeszkedjenek az újakhoz, és így elláthassák valódi funkciójukat.

Már több helyen bevált

A Magyar Közút tájékoztatása szerint az országban már több olyan helyszín is van, ahol ilyen szalagkorlátokat telepítettek: például Pest vármegyében a 3-as főúton a mogyoródi csomópont térségében, Zalában a 76-os főút két szakaszán és a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti mellékút egy ívében, a Pécs és Mánfa közötti úton, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Trizs és Aggtelek közötti mellékúton.

Fontos kísérleti projektet indított el néhány éve a Magyar Közút a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti úton. Ott az egyik ívnél speciális útburkolati jelek és neonsárga hátterű figyelmeztető jelzőtáblák kerültek az útra. A szakaszon motorosok segítségével zöld vonallal jelölték ki az optimális ívet, továbbá az ellenkező irányú forgalmi sávok közötti távolság tartása érdekében fehér színű új útburkolati jeleket festettek fel a szakemberek. A festések és a táblakihelyezések óta drasztikusan csökkent a balesetek száma és azok súlyossága is.