Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
A Vajda-Papír Kft. új, nagyteljesítményű maszkgyártó gépe a cég dunaföldvári üzemében 2021. február 17-én. Magyarország önellátóvá vált a vírus ellen védelmet adó maszkokból: a Vajda Papír üzembe állította azokat a modern gépsorokat, amelyekkel napi 1 millió orvosi eszköz minőségű maszk készül. Az Egészségipari Támogatási Program keretein belül megvalósult 1,4 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 1,1 milliárd forinttal járult hozzá.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

100 százalékon gyárt új gyáregységében a Vajda-Papír

Idén már teljes kapacitással működött Magyarország vezető higiéniai papírgyártója, a Vajda-Papír tavaly átadott új dunaföldvári gyáregysége, amely a generálkivitelező STRABAG Generálépítő Kft-vel ipari és energetikai építmény kategóriában elnyerte a 2023. évi Építőipari Nívódíjat - közölte a vállalat.

Vajda Attila, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója a közleményben kifejtette, hogy az új gyáregység éves alapanyagpapír-termelése idén elérte a 115 ezer tonnát, a gép teljes kapacitással működik, a megtermelt alapanyag 80 százalékát a saját üzemben használták fel, 20 százalék exportra került.

A csoport 2018 óta termel dunaföldvári üzemében a gyártáshoz szükséges higiéniai alappapírt, de a termelés felfutásával szükség volt a kapacitás növelésére. A tavalyi beruházás, amellyel háromszorosára növelték a cég addigi alappapír-gyártási kapacitásait, 16 milliárd forintba került, a fejlesztést a magyar kormány 5,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztéssel Európa legnagyobb higiéniai papírgyártó kapacitása jött létre Dunaföldváron, és lehetővé vált, hogy a vállalatcsoport teljes alappapír igényét a saját üzemükben állítsák elő, sőt erősítsék külpiaci pozícióikat is - hangsúlyozta Vajda Attila a közleményben. Megjegyezte, hogy a beruházást zöld kötvények kibocsátásával is finanszírozták, 9,9 milliárd forint értékben.

Az ügyvezető igazgató úgy vélte, az Építőipari Nívódíj is elismerése az elmúlt évek helyesen megválasztott célkitűzéseinek, hogy a higiéniai papírgyártás és a cég üzemeltetése a legkörnyezetkímélőbb, fenntartható technológiákkal valósulhasson meg. Erre az elmúlt 10 évben mintegy 40 milliárd forintot fordítottak - mondta. Példaként említette, hogy a saját előállítású alapanyag biztosításával - a kieső szállítások révén - jelentős - évi mintegy 400 ezer liter - üzemanyag-megtakarítást értek el. Csökkent a működéshez kapcsolható szén-dioxid-kibocsátás és fenntarthatóbb lett a gyártási folyamat: 1 tonna alappapírt akár 26 százalékkal kevesebb villamos energiával és 70 százalékkal kevesebb víz felhasználással állítanak elő, mint a korábbi technológiával működő átlagos papír üzemek.

Becsky Álmos, a STRABAG műszaki területi igazgatója ismertette, hogy a papírgyártás speciális gyártási körülményei miatt egyedi megoldásokat kellett választani már a tervezésnél és értelemszerűen az építésnél, fontos feladat volt például a vasbeton- és fémszerkezetek anyagválasztása és felületi védelme, a belső gyártótér magas üzemi hő- és páraterhelése, a zaj és rezgésvédelem, a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség sajátos megoldásokat és csomópontokat tett szükségessé. Speciális alapozás készült a papírgép alatt, ahol cölöpalapokra támaszkodó géppince létesült. Az építés együtt haladt a technológiai szerelésekkel, ami rendkívüli kihívást és a projektrésztvevőkkel összehangolt munkafolyamatokat jelentett a kivitelezésnél. Az ÉVOSZ indoklása szerint az épület kivitelezési munkáinak kivételesen magas szakmai színvonala alapján ítélte oda az elismerést - jegyezte meg.

A Vajda-Papír 24 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 650 munkavállalót foglalkoztat. A cég 2013-óta Norvégiában is jelen van egy több mint 130 munkavállalót foglalkoztató leányvállalattal. A magyarországi értékesítés mellett a vállalat higiéniai papírtermékeit a világ több mint 30 országába szállítják, a csoport teljes higiéniai papírtermék-előállításának több mint 50 százalékát exportpiacokon értékesítik. A cég első féléves nettó árbevétele több mint 29 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban 21,5 milliárd forintot tett ki, az erre az időszakra eső EBITDA 2,977 milliárd forintra nőtt a tavaly azonos időszaki 21 millió forintról.

Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását 2023-ban huszonhatodik alkalommal hirdette meg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA). Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építéstudományi Egyesület által alapított díjhoz később még hét további szakmai szervezet csatlakozott.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×