Infostart.hu
eur:
365.05
usd:
309.92
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
School corridor with lockers. 3d illustration
Nyitókép: urfinguss/Getty Images

PSZ: béralku helyett bérdiktátumot kapnak a pedagógusok

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint amíg a kormány nem tudja rendezni az Európai Bizottsággal a jogállamisági kérdést, addig nem teszi bele a több mint 80 százalékos önrészt sem az oktatási bérrendezésbe. Totyik Tamás azt mondta az InfoRádiónak, hogy januárban 10 százalékos béremelés várható.

Több mint ötezer pedagógus hagyta el a pályát 2023 januárja és 2023 novembere között – mondta az InfoRádiónak a kormány adataira hivatkozva a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, miközben csak 800-900 a pályakezdők száma – tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint mindez „a katasztrófa felé fogja sodorni a rendszert”. Szerinte egyébként a végzett pedagógusokat sem fogják tudni visszahívni a pályára.

A érdekképviselet vezetője arról is beszélt, hogy a tankerületi központok elkezdték bekérni a munkavállalók végzettségeit igazoló dokumentumaik másolatait, hogy azok alapján ellenőrizzék, kit és hová lehet átsorolni, átvezényelni oda, ahol pedagógushiány mutatkozik. A PSZ vezetője szerint mindez újabb konfliktusforrás, ugyanis a kormány csak a töredékét akarja megtéríteni az útiköltségeknek.

Totyik Tamás kitért arra is, hogy a beígért pedagógusi bérrendezés mikorra várható: „A kormány egyértelművé tette a legutolsó monitorbizottsági ülésen: addig, amíg a jogállamisági kérdést nem tudják rendezni az Európai Bizottsággal, addig az oktatásban érintett bérrendezésre történő uniós forrásfelhasználás önerős részét sem hajlandó biztosítani.” Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az összbéremelés 17 százalékát finanszírozná, 83 százalékát pedig a kormány, amit addig nem akar beletenni a bérrendezésbe, míg nem rendeződnek az uniós források.

Január elsejétől 10 százalékos bértömeg-növekedés várható

– tette hozzá a PSZ elnöke. Mint magyarázta, amennyiben béremelésről lenne szó, akkor annak értelmében mindenkinek automatikusan 10 százalékkal emelkedne a bére, de itt nem ez történik. A kormány ugyanis egyéni béralkut ígér be, de a tankerületeknél láthatóan erre nincs megfelelő forrás. „Hat-hét tankerületi központnál kincstári biztos van kint, aki minden kiadást ellenőriz.” Megfogalmazása alapján a kormány részéről tehát bérdiktátum lesz a munkavállalók irányába, nem béralku, mert utóbbira nincs kerete a tankerületeknek.

Hozzátette: megvizsgálva a 2024. évi költségvetési törvényt a 10 százalékos emelésre is alig-alig látnak fedezetet, tehát kíváncsian várják, hogy az említett bértömeg-növekedés meg fog-e valósulni. A hátrányos helyzetű településeken dolgozóknál nőhet 20 százalékkal is, de lesznek olyan iskolák, ahol csak 1-2 százalékkal nő majd a tanárok bére – magyarázta Totyik Tamás, aki elmondta még, hogy a sztrájkköveteléseiket módosították és kezdeményezték a sztrájkbizottság összehívását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×