Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
School corridor with lockers. 3d illustration
Nyitókép: urfinguss/Getty Images

PSZ: béralku helyett bérdiktátumot kapnak a pedagógusok

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint amíg a kormány nem tudja rendezni az Európai Bizottsággal a jogállamisági kérdést, addig nem teszi bele a több mint 80 százalékos önrészt sem az oktatási bérrendezésbe. Totyik Tamás azt mondta az InfoRádiónak, hogy januárban 10 százalékos béremelés várható.

Több mint ötezer pedagógus hagyta el a pályát 2023 januárja és 2023 novembere között – mondta az InfoRádiónak a kormány adataira hivatkozva a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, miközben csak 800-900 a pályakezdők száma – tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint mindez „a katasztrófa felé fogja sodorni a rendszert”. Szerinte egyébként a végzett pedagógusokat sem fogják tudni visszahívni a pályára.

A érdekképviselet vezetője arról is beszélt, hogy a tankerületi központok elkezdték bekérni a munkavállalók végzettségeit igazoló dokumentumaik másolatait, hogy azok alapján ellenőrizzék, kit és hová lehet átsorolni, átvezényelni oda, ahol pedagógushiány mutatkozik. A PSZ vezetője szerint mindez újabb konfliktusforrás, ugyanis a kormány csak a töredékét akarja megtéríteni az útiköltségeknek.

Totyik Tamás kitért arra is, hogy a beígért pedagógusi bérrendezés mikorra várható: „A kormány egyértelművé tette a legutolsó monitorbizottsági ülésen: addig, amíg a jogállamisági kérdést nem tudják rendezni az Európai Bizottsággal, addig az oktatásban érintett bérrendezésre történő uniós forrásfelhasználás önerős részét sem hajlandó biztosítani.” Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az összbéremelés 17 százalékát finanszírozná, 83 százalékát pedig a kormány, amit addig nem akar beletenni a bérrendezésbe, míg nem rendeződnek az uniós források.

Január elsejétől 10 százalékos bértömeg-növekedés várható

– tette hozzá a PSZ elnöke. Mint magyarázta, amennyiben béremelésről lenne szó, akkor annak értelmében mindenkinek automatikusan 10 százalékkal emelkedne a bére, de itt nem ez történik. A kormány ugyanis egyéni béralkut ígér be, de a tankerületeknél láthatóan erre nincs megfelelő forrás. „Hat-hét tankerületi központnál kincstári biztos van kint, aki minden kiadást ellenőriz.” Megfogalmazása alapján a kormány részéről tehát bérdiktátum lesz a munkavállalók irányába, nem béralku, mert utóbbira nincs kerete a tankerületeknek.

Hozzátette: megvizsgálva a 2024. évi költségvetési törvényt a 10 százalékos emelésre is alig-alig látnak fedezetet, tehát kíváncsian várják, hogy az említett bértömeg-növekedés meg fog-e valósulni. A hátrányos helyzetű településeken dolgozóknál nőhet 20 százalékkal is, de lesznek olyan iskolák, ahol csak 1-2 százalékkal nő majd a tanárok bére – magyarázta Totyik Tamás, aki elmondta még, hogy a sztrájkköveteléseiket módosították és kezdeményezték a sztrájkbizottság összehívását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×