Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
School corridor with lockers. 3d illustration
Nyitókép: urfinguss/Getty Images

PSZ: béralku helyett bérdiktátumot kapnak a pedagógusok

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint amíg a kormány nem tudja rendezni az Európai Bizottsággal a jogállamisági kérdést, addig nem teszi bele a több mint 80 százalékos önrészt sem az oktatási bérrendezésbe. Totyik Tamás azt mondta az InfoRádiónak, hogy januárban 10 százalékos béremelés várható.

Több mint ötezer pedagógus hagyta el a pályát 2023 januárja és 2023 novembere között – mondta az InfoRádiónak a kormány adataira hivatkozva a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, miközben csak 800-900 a pályakezdők száma – tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint mindez „a katasztrófa felé fogja sodorni a rendszert”. Szerinte egyébként a végzett pedagógusokat sem fogják tudni visszahívni a pályára.

A érdekképviselet vezetője arról is beszélt, hogy a tankerületi központok elkezdték bekérni a munkavállalók végzettségeit igazoló dokumentumaik másolatait, hogy azok alapján ellenőrizzék, kit és hová lehet átsorolni, átvezényelni oda, ahol pedagógushiány mutatkozik. A PSZ vezetője szerint mindez újabb konfliktusforrás, ugyanis a kormány csak a töredékét akarja megtéríteni az útiköltségeknek.

Totyik Tamás kitért arra is, hogy a beígért pedagógusi bérrendezés mikorra várható: „A kormány egyértelművé tette a legutolsó monitorbizottsági ülésen: addig, amíg a jogállamisági kérdést nem tudják rendezni az Európai Bizottsággal, addig az oktatásban érintett bérrendezésre történő uniós forrásfelhasználás önerős részét sem hajlandó biztosítani.” Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az összbéremelés 17 százalékát finanszírozná, 83 százalékát pedig a kormány, amit addig nem akar beletenni a bérrendezésbe, míg nem rendeződnek az uniós források.

Január elsejétől 10 százalékos bértömeg-növekedés várható

– tette hozzá a PSZ elnöke. Mint magyarázta, amennyiben béremelésről lenne szó, akkor annak értelmében mindenkinek automatikusan 10 százalékkal emelkedne a bére, de itt nem ez történik. A kormány ugyanis egyéni béralkut ígér be, de a tankerületeknél láthatóan erre nincs megfelelő forrás. „Hat-hét tankerületi központnál kincstári biztos van kint, aki minden kiadást ellenőriz.” Megfogalmazása alapján a kormány részéről tehát bérdiktátum lesz a munkavállalók irányába, nem béralku, mert utóbbira nincs kerete a tankerületeknek.

Hozzátette: megvizsgálva a 2024. évi költségvetési törvényt a 10 százalékos emelésre is alig-alig látnak fedezetet, tehát kíváncsian várják, hogy az említett bértömeg-növekedés meg fog-e valósulni. A hátrányos helyzetű településeken dolgozóknál nőhet 20 százalékkal is, de lesznek olyan iskolák, ahol csak 1-2 százalékkal nő majd a tanárok bére – magyarázta Totyik Tamás, aki elmondta még, hogy a sztrájkköveteléseiket módosították és kezdeményezték a sztrájkbizottság összehívását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×