Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
School corridor with lockers. 3d illustration
Nyitókép: urfinguss/Getty Images

PSZ: béralku helyett bérdiktátumot kapnak a pedagógusok

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint amíg a kormány nem tudja rendezni az Európai Bizottsággal a jogállamisági kérdést, addig nem teszi bele a több mint 80 százalékos önrészt sem az oktatási bérrendezésbe. Totyik Tamás azt mondta az InfoRádiónak, hogy januárban 10 százalékos béremelés várható.

Több mint ötezer pedagógus hagyta el a pályát 2023 januárja és 2023 novembere között – mondta az InfoRádiónak a kormány adataira hivatkozva a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, miközben csak 800-900 a pályakezdők száma – tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint mindez „a katasztrófa felé fogja sodorni a rendszert”. Szerinte egyébként a végzett pedagógusokat sem fogják tudni visszahívni a pályára.

A érdekképviselet vezetője arról is beszélt, hogy a tankerületi központok elkezdték bekérni a munkavállalók végzettségeit igazoló dokumentumaik másolatait, hogy azok alapján ellenőrizzék, kit és hová lehet átsorolni, átvezényelni oda, ahol pedagógushiány mutatkozik. A PSZ vezetője szerint mindez újabb konfliktusforrás, ugyanis a kormány csak a töredékét akarja megtéríteni az útiköltségeknek.

Totyik Tamás kitért arra is, hogy a beígért pedagógusi bérrendezés mikorra várható: „A kormány egyértelművé tette a legutolsó monitorbizottsági ülésen: addig, amíg a jogállamisági kérdést nem tudják rendezni az Európai Bizottsággal, addig az oktatásban érintett bérrendezésre történő uniós forrásfelhasználás önerős részét sem hajlandó biztosítani.” Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az összbéremelés 17 százalékát finanszírozná, 83 százalékát pedig a kormány, amit addig nem akar beletenni a bérrendezésbe, míg nem rendeződnek az uniós források.

Január elsejétől 10 százalékos bértömeg-növekedés várható

– tette hozzá a PSZ elnöke. Mint magyarázta, amennyiben béremelésről lenne szó, akkor annak értelmében mindenkinek automatikusan 10 százalékkal emelkedne a bére, de itt nem ez történik. A kormány ugyanis egyéni béralkut ígér be, de a tankerületeknél láthatóan erre nincs megfelelő forrás. „Hat-hét tankerületi központnál kincstári biztos van kint, aki minden kiadást ellenőriz.” Megfogalmazása alapján a kormány részéről tehát bérdiktátum lesz a munkavállalók irányába, nem béralku, mert utóbbira nincs kerete a tankerületeknek.

Hozzátette: megvizsgálva a 2024. évi költségvetési törvényt a 10 százalékos emelésre is alig-alig látnak fedezetet, tehát kíváncsian várják, hogy az említett bértömeg-növekedés meg fog-e valósulni. A hátrányos helyzetű településeken dolgozóknál nőhet 20 százalékkal is, de lesznek olyan iskolák, ahol csak 1-2 százalékkal nő majd a tanárok bére – magyarázta Totyik Tamás, aki elmondta még, hogy a sztrájkköveteléseiket módosították és kezdeményezték a sztrájkbizottság összehívását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×