Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a "sokgyökerű", de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most "sokunk szerint támadás alatt áll."

Támadás alatt áll a keresztény szabadság eszményén alapuló hagyomány, a modernitás értékein felépülő Európa, és vele támadás alatt áll, az európai életmód, mint a magyar, mint a román életmód is - hangsúlyozta a politikusa

Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították - ismertette a miniszter. Hozzátette: a mai birodalmak, "birodalommá válni akaró erőközpontok" is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor "egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg."

Lázár János úgy véli, Közép-Európában a jövőt legtöbbször a mártírok formálják nagyobb erővel. A magyarok számára 1848/49 azért él olyan elevenen ma is, mert emlékeztet a saját értékeinkre, a saját céljainkra, az ellenfeleink kitartó ellenállására, de legfőképp arra, hogy a szabadságot és függetlenséget nem elég egyszer kiharcolni, azt nap mint nap meg kell védeni - hívta fel a figyelmet.

"Most azért a szabadságunkért kell megküzdenünk, hogy ne mások, hanem mi dönthessük el mit is gondolunk valójában a világról, hogyan és milyen hazában akarunk élni, mivel és kivel akarjuk megosztani településeinket, miként akarjuk felnevelni gyerekeinket" - részletezte a politikus.

Mint mondta, az aradiak katonaként éltek, de nemzeti, sőt nemzetek feletti jelképként haltak meg. Nem a harci és a győzelem megszokott jelképeként, hanem a szabadságba vetett hit és az eszményekhez való makacs ragaszkodás jelképeként - fűzte hozzá.

Lázár János elmondta azt is, hogy Romániát igazságtalanság érte, amikor a "történelmi jelentőségű, fontos" schengeni csatlakozását önhibáján kívül Ausztria megvétózta, ezért a magyar kormány nevében támogatását fejezte ki Románia felé.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása.

Hangsúlyozta: az 1848-ban kirobbant forradalmak mindegyike fontos fejezete volt a kelet-európai országok hosszú, több évszázados szabadságtörténetének, hozzátéve, "ami ma nyugalomnak tűnik, nem lehet mindig teljes".

A politikus kiemelte: hitre, erőre és összefogásra van szüksége a romániai magyar közösségnek, és példaképként kell tekinteni az 1848-as forradalmárokra, illetve az aradi vértanúkra.

Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta.