Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
307.84
bux:
137952.57
2026. április 17. péntek Rudolf
Close up of businesswomans hands with pen, glasses, and calculator doing some financial calculations
Nyitókép: NoSystem images/Getty Images

Karácsony Gergely: a bíróság megtiltotta a kormánynak, hogy több pénzt emeljen le a főváros számlájáról

A budapesti főpolgármester a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy a bírósági döntés értelmében azonnali jogvédelmet kapott a főváros a kormányzattal szemben.

"A Fővárosi Ítélőtábla mai végzésével azonnali jogvédelem keretében megtiltotta az államnak, hogy Budapest számlájáról több pénzt emeljen le, mint amit forrásként biztosít a városnak. Érvényesítettük hát a bíróságon a budapestiek érdekét, örömmel tölt el, hogy Magyarország, ha nyomokban is, de mégiscsak jogállamot tartalmaz" – jelentette be Karácsony Gergely a Facebookon.

Úgy értékelt, hogy ezzel érvényt szereztek a Budapesti Lakógyűlésen szavazó budapesti polgárok akaratának is, miszerint a város igazságtalan sarcot ne fizessen a kormánynak. "Mostantól elvenni sem tudnak többet a központi költségvetés javára, mint amit kapunk onnan" – fogalmazott.

Megfogalmazása szerint a budapesti "túlélőcsomag" intézkedéseivel, valamint takarékos gazdálkodással sikerült megőrizni a város működőképességét.

A főváros többször közölte, hogy a kormány az elmúlt években több mint 220 milliárd forintot vont el Budapesttől, vagyis a fővárosnak többet kellett befizetnie a költségvetésbe, mint amennyit támogatást az államtól kapott.

A bírósági végzés Karácsony Gergely közlése szerint azon alapul, hogy a kormányzati elvonás a közérdek súlyos sérelmével jár.

A főpolgármester még júniusban jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat közigazgatási pert indított a Magyar Államkincstár ellena szolidaritási adó miatt. Azt kérték, a bíróság mondja ki, hogy a kormány törvénytelenül von el több pénzt a fővárostól, mint amennyit támogatásként ad. Karácsonyék levezetése szerint az 58 milliárd forintban maximált szolidaritási adó 25 milliárddal több, mint az összes állami támogatás, amit a főváros a közszolgáltatások ellátására kap, ráadásul az adó mértéke jövőre már 75 milliárd forint lehet.

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a közelmúltban a szolidaritási hozzájárulás általuk vitatott része kapcsán azt mondta: az államkincstár korábban minden alkalommal inkasszózta a számlájukat a túlélőprogram ideje alatt 12 milliárd forint értékben. Álláspontjuk szerint ez "hitelfelvétel volt", hiszen a főváros számláján nem volt pozitív az egyenleg. Ebből kifolyólag, amikor inkasszálták a számlájukat, hitelt vettek fel a nevükben - mondta Kiss Ambrus.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×