"Kivételesen plusz az előjel és nem mínusz" - fogalmazott Kiss Ambrus kijelentve, hogy a főváros túlélőprogramja sikeres volt. Azt mondta, ha korábban a Fővárosi Közgyűlés nem hozza meg a program végrehajtásához szükséges döntéseket, akkor augusztus végén mínusz 76 milliárd forinton "állt volna a város költségvetése". Ez meghaladta volna a fővárosi önkormányzat átmenetileg 40 milliárd forintra emelt folyószámla-hitelkeretét, és ennek érdekében át kellett strukturálni a kifizetéseket - mutatott rá.

Ez egy "likviditási mentőprogram" volt, méretét tekintve "a rendszerváltás óta ez volt nominálisan a legnagyobb likviditási program, amit végrehajtottunk"

- tette hozzá.

A túlélőprogram költsége 1 milliárd 260 millió forint volt.

Mint elhangzott,

• az év első nyolc hónapjában a főváros működési kiadása 203 milliárd, működési bevétele pedig 193,4 milliárd forint volt.
• A működési kiadás 36 százalékát a közösségi közlekedés tette ki.
• A második legnagyobb tétel, amely a működési kiadás 19 százalékát vitte el, a szolidaritási hozzájárulás volt.
• A kamatkiadás a működési költség 9 százalékát vitte el.

A kamatköltségeket a Budapest 150 programból elvett pénzből és az energiamegtakarításaikból tudták fizetni.

Kiss Ambrus a szolidaritási hozzájárulás általuk vitatott része kapcsán azt mondta, amiben hittek, az nem történt meg, az államkincstár ugyanis eddig minden alkalommal inkasszózta a számlájukat a túlélőprogram ideje alatt 12 milliárd forint értékben. Továbbra sem érti ennek a mechanizmusát, mert ez "hitelfelvétel volt", hiszen a főváros számláján nem volt pozitív az egyenleg. Ebből kifolyólag, amikor inkasszálták a számlájukat, hitelt vettek fel a nevükben - mondta Kiss Ambrus.

A főpolgármester-helyettes emlékeztetett, szeptember 15-ig kellett befizetni a iparűzési adóelőleget, majd azt mondta: megvalósult, amire vártak, azaz a túlélőprogram sikeres volt, jelenleg 39,7 milliárd forint van a főváros számláján. Kiemelte, nem arról van szó, hogy "találtak ennyi pénzt a rendszerben", hanem

átütemezték a kifizetéseket szeptember 15. utánra.

Augusztus végén a Főpolgármesteri Hivatal folyószámláján mínusz 23,9 milliárd forint volt, a Budapesti Közlekedési Központ 20,8 milliárdos mínuszban volt, valamint a BKV 8,5 milliárd forintos hitelkerettel működött.

Kiss Ambrus közölte, augusztus végéig 141,4 milliárd forint iparűzési adó érkezett a fővároshoz.

A főpolgármester-helyettes kitért arra is, még mindig megvan az az 55 milliárd forintot jelentő "négy tétel", amely nem változott:

• az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás,
• a másik a rezsitámogatás,
• a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése,
• a negyedik pedig az 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás vitatott része.

Ez utóbbi ügyben indított per másodfokon van - közölte, majd ismertette: első fokon az a bírósági döntés született, hogy ez nem a közigazgatási perrendtartás hatálya alá tartozik, hiszen az államkincstár nem közigazgatási szerv, így érdemben nem vizsgálták a főváros keresetét.

Emellett a bíróság még nem bírálta el az azonnali jogvédelemről szóló beadványukat, amely arról szól, hogy amíg a per nem zajlik le, addig az államkincstár a főváros szerinti jogtalan követelést ne érvényesíthesse inkasszó segítségével - mondta el.

Kiss Ambrus kiemelte, ezzel az 55 milliárd forintot jelentő négy tétellel számoltak a költségvetésben. Ha az összeg nem érkezik meg, akkor ekkora "pénzforgalmi szempontú hiánnyal" kell számolniuk. Ezért tárgyalnak bankokkal, hogy

"a gazdasági stabilitási törvény keretein belül valamilyen pénzügyi instrumentum legyen, mondjuk faktorálás, amivel át lehet vinni a kifizetési igényt 2024-re"

- mondta a főpolgármester-helyettes. Ezzel likviditási szempontból a legrosszabb esetben is talpon tudják tartani a várost.

Gond a hajléktalanellátásban

Kiss Ambrus szólt arról is, hogy az elmúlt két évben 250-nel csökkent a fővárosban a hajléktalanoknak fenntartott éjjeli férőhelyek száma három civil szolgáltató megszűnése miatt. A kieső férőhelyeket a téli időszakban "átmeneti pontok" megnyitásával pótolnák.

A főpolgármester-helyettes kitért arra is, ha az Oltalom Karitatív Egyesület által fenntartott 300 éjszakai férőhely kiesik a rendszerből, akkor az komoly problémát jelent majd. Ebben az esetben a fővárosnak a civil szervezetekkel kell majd összefognia, hogy a téli időszak végéig megoldást találjanak - mondta, megjegyezve: "a megoldás kulcsa a (...) kormány kezében van".