Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július elseje óta betöltő Spanyolország novemberben napirendre kívánja tűzni a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kezdeményezett úgynevezett hetes cikkelyes eljárást a miniszteri testületben. Erről Pascual Navarro Ríos spanyol EU-ügyi államtitkár beszélt a tagállamok tárcavezetőinek hétfői találkozóján Brüsszelben – írja a Népszava. Az elnökségi programot ismertetve a politikus közölte:
egyelőre még nem döntötték el, hogy véleménycserét vagy hosszabb és alaposabb vitára módot adó meghallgatást tartsanak-e.
A hetes cikkelyes folyamat célja annak megállapítása, hogy az adott országban sérülnek-e az Európai Unió alapvető értékei – emlékeztet a napilap, hozzátéve, hogy Budapest és Varsó ellen évek óta tart az eljárás, de a tagállamok nem jutottak el odáig, hogy ajánlásokat tegyenek, netán szankciókat helyezzenek kilátásba. Navarro Ríos szavaiból a lap szerint az derült ki, hogy a soros elnökség mostani fél évében is legfeljebb vita várható a két ország jogállamisági helyzetéről.
Madrid ugyanakkor minden hónapban napirendre kívánja tűzni a témát valamilyen formában: szeptemberben például az Európai Bizottság nemrégiben elfogadott és az egyes országok teljesítményéről szóló jelentéseit vitatnák meg a miniszterek. Az év végére pedig felülvizsgálnák, hogyan kellene hatékonyabbá tenni a témáról zajló eszmecseréket – olvasható.
A huszonhét Európa-ügyi miniszter tárgyalt az uniós költségvetés félidős revíziójáról is, amelyre júniusban az Európai Bizottság (EB) tett javaslatot. A tanácskozásra érkező Varga Judit igazságügyi miniszter a napirendet ismertetve közölte: ami a hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálatát illeti, a tagállami vezetők 2020-ban megállapodtak, hogy erre nem kerül sor, de az Európai Bizottság ezt figyelmen kívül hagyva máris több forrásra tart igényt, ugyanakkor nem tudja megmagyarázni, hogy a pénzek miért fogytak el.
Mint mondta, a felülvizsgálati csomag egyik új eleme egy hatalmas újabb támogatás Ukrajnának, amely négy évre 50 milliárd eurónyi segélyt irányoz elő, de még tisztázatlan, hogy ennek mekkora része lenne a támogatás, mekkora része lenne a hitel. Hozzátette: a bizottság további adminisztrációs költségekre is forrásokat kér, miközben a tagállamoktól azt várja, hogy viseljék el az Oroszország elleni szankciók okozta inflációt és az energiaválság okozta gazdasági kihívásokat - tudósított az MTI.
Véleménye szerint a legsúlyosabb elvi probléma mégis az, hogy a bizottság úgy vizsgálná felül az uniós büdzsét, hogy közben sok tagállam, köztük Magyarország még egy fillért sem kapott például a helyreállítási alapból.
Varga Judit felhívta a figyelmet: Magyarország több évvel ezelőtt szolidáris volt, és az egység jegyében ratifikálta a közös nagy uniós hitelfelvételt, amelyből „mindenféle mondvacsinált okok miatt még egyetlen egy fillért sem kapott”. Hangsúlyozta, hogy ezt az elsődleges kérdést kell először is tisztázni, mielőtt bármilyen más kérdésben tovább akarna lépni az uniós döntéshozatal. Másrészt pedig – tette hozzá – nem lehet olyan döntést hozni, amely több évre elkötelezné az uniós országokat egy nagy mértékű finanszírozás mellett, amelynek részletei nincsenek tisztázva.
Johannes Hahn költségvetésért felelős európai biztos a vita végén azt mondta, készek megválaszolni minden kérdést és aggályt – írja a Népszava.
