A nyár elején látszólag rendeződött az engedély nélküli fúrt kutak helyzete, mert a módosított törvényi szabályozás szerint a meglévő háztartási és mezőgazdasági kutak mentesülnek a hivatalos eljárás alól, ha a mélységük nem haladja meg az 50 métert, nem érintik az első vízzáró réteget, és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen találhatók.

A 24.hu annak járt utána, hogy a kúttulajdonosok hogyan dönthetik el azt, hogy a kútjuk megfelel-e a három feltételnek. A jogszabály értelmezéséről készített egy táblázatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint egy másik táblázatot a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) is, ami segítség lehet a háztartási és mezőgazdasági kutak tulajdonosainak.

A NAK táblázata 50 méternél húzza meg a határt a talajvíz és a mélyebb vízadók rétegvize között. Az MVE szerint ez így nem helyes. Az első vízrekesztő (vízzáró) réteg a határ, ami csak kivételes esetben, az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén éri el az 50 métert. A NAK táblázatában a mezőgazdasági célnál csak az öntözést nevesítik. Az MVE azonban (a törvénymódosítás szövegére alapozva) az állattartást is feltüntette itt.

A 2024. január 1-je előtt létesített, talajvízre telepített (az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén legfeljebb 50 méter mélységű) háztartási, illetve mezőgazdasági (öntözési, állattartási) célú kutak tulajdonosai elvileg hátradőlhetnek, de hogy a kúttulajdonosok el tudják dönteni, valóban nincs-e teendőjük, ahhoz meg kell mérni a kutat, illetve meg kell kérdezni a jegyzőt, mert ő tudja, hogy az adott településen hol van a talajvíztartó réteg alsó határa, hiszen legfeljebb ilyen mély kutakra adhatott eddig engedélyt.

Ha a kut nem éri el ezt a mélységet, nincs teendőnk.

Ha igen, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságon még 2023. év végéig engedélyeztetni kell, egyébként vízgazdálkodási bírságot vethetnek ki.

A 2024. január 1. után létesítendő háztartási, illetve mezőgazdasági talajvízkutak esetében fontos lesz azok vízvédelmi szempontú elhelyezkedése. Lesznek olyan új kutak, melyek létesítésénél lesznek kötelezettségek – kútmélységtől és elhelyezkedéstől függően –, a háztartási kutaknál például csak a kockázatmentes területeken, a talajvíz megcsapolásakor nem kell majd sem bejelentés, sem engedélyeztetés. A kockázatos területeken létesítendő új háztartási talajvízkutakra viszont bejelentési és hatósági jóváhagyási kötelezettséget írtak elő.

A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint rengeteg olyan kút lehet, amelyeknél nem megfelelő a kialakítás, mert a szabályok betartatásával az illegális kútfúrások során nem foglalkoztak. Ezen a mostani jogszabály sem változtat,

nem ír elő kötelezettséget arra, hogyha egy kút nem megfelelő műszakilag, akkor a kialakítását korrigálni kellene.

Márpedig a műszakilag nem megfelelő kutak veszélyeztetik a felszín alatti vízkészlet minőségét.

Az MVE honlapján azt írja, a törvénymódosítás szakmai és alkotmányossági hibái miatt tervezik, hogy más szakmai szervezetekkel karöltve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordulnak, vizsgálatot kérnek.