eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke beszédet mond a szervezet új logisztikai és raktárközpontjának átadásán Kecskeméten 2020. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Egy úton Isten felé – hatvan éve szentelték pappá Kozma Imre atyát

A katolikus pap szerint akadályokkal teli évtizedek vannak mögötte, de Jóisten adta a bátorságot és az erőt ahhoz, hogy a helyes úton maradjon.

"Ötéves voltam mindössze, amikor nagyapám arról beszélt nekem, hogy az életünket el kell ajándékozni, mert az élet Isten ajándéka, és senki sem tarthatja meg magának. A Jóisten gondolata az, hogy egymás életét gazdagítsuk azáltal, hogy egymásért élünk. Ez volt az első üzenet a Jóistentől" – mondta el az InfoRádióban Kozma Imre atya irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.

Az atya másfél éves korában veszítette el édesapját, édesanyjának egyetlen lehetősége maradt, hogy hazamenekül vele a szülői házba. A nagy veszteségről még fogalma sem volt akkor, és csak később döbbent rá, hogy ez mekkora ajándéka volt Istennek. Egy nagy családba került, ahol a szeretet cselekedetei kézzelfoghatók voltak, és ebben családközösségben éledezett és indult el a másik ember felé. "Ez már az első lépés volt ezen az úton" – mondta Kozma Imre atya.

A papi szemináriumban töltött időre úgy emlékezett, mint a "legboldogabb évekre" életében, egy olyan időszakra, amikor semmi mással nem kellett törődnie, csak azzal, ami érdekelte.

"Semmi gondom nem volt, mert minden egzisztenciális feltételt biztosítottak, bár nagyon szerények voltak akkor ezek a feltételek, de én nekem ez is a világ legnagyobb gazdagságát jelentette, mert Istennel való kapcsolatomat építgettem. Csak tanulni kellett és semmi mást, és készültem arra, hogy egyszer majd olyan úton járhatok, amely úton emberekkel találkozhatom, és

együtt kereshetem majd mint pap az emberekkel az Istent."

Az atya szerint az "égvilágon semmi sem változott" abban, ahogyan a hivatására tekint, bár a gyémántmisén néhány eseményt felidézett, amikor ezen az úton már a szeminárium befejezésekor is "egy nagy pofont kapott". Az egyik főpap ugyanis – aki úgy gondolta, hogy fegyverrel kell a békéért harcolni – azt mondta, hogy ha tudta volna, hogy ő így gondolkodik, akkor megakadályozta volna a pappá szentelését. Mindez a szentelés után egy hónappal történt.

Akadályok közt segítség az úton

Kozma Imre atya akkor fejezte be a szemináriumot, amikor Kádár János megkötötte a vatikáni szerződést. Ennek egyik hozadéka volt, hogy fiatal papok posztgraduális képzésre mehettek Rómába. Az esztergomi szemináriumból az első alkalommal őt jelölték ki, de akkor közölték az egyházmegye kormányzójával, hogy "majd az megy ki Rómába, akik az egyházügyi hivatal alkalmasnak ítél".

Róma helyett így Dorogra került, ott kezdődött el a papi élete. Sok-sok ilyen esemény volt, a legutolsó az a Zugligeti Plébániára való visszaköltözése előtt két hónappal történt, amikor Lékai László bíboros közölte vele, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal nem járul hozzá a papi szolgálatához, és civil állást kell keresnie. "Utána – mert azért mégiscsak Isten a történelem ura – sikerült az ezen az úton megmaradnom, és aztán egy új élet kezdődött a Zugligeti Plébániára kerülésemmel" – emlékezett vissza.

Úgy véli, a plébánián megépíthették a Istent kereső közösséggel azt a fajta egyházközséget, ami szívében élt, amit úgy fejezhető ki, hogy "nincs keresztényi élet karitatív cselekedetet nélkül". Ebből nőtt ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, és számtalan megnyilatkozás. "Nekem a Jóisten megadta azt a bátorságot és erőt, hogy nem tudtak megállítani ezen az úton, és eljutottam a gyémántmiséig" – mondta Kozma Imre atya.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megint napirenden a nők mozgósítása Ukrajnában

Megint napirenden a nők mozgósítása Ukrajnában

Ukrajnában ismét felmerült a nők besorozásának kérdése. A Oroszországgal folyó háborúban az ukrán fegyveres erők jóval kevesebb embert tudnak mobilizálni, mint az oroszok. Közben a nyugati szövetségesek sürgetik, hogy akár 18 éves fiatalokat is elvigyenek katonának.

Donald Trump megmondta, mennyit tehet Európa az iráni bombázás ügyében

Tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. Ezt kommentálta az amerikai elnök. Izraelt pedig egyelőre nem kéri, hogy "álljon le", hiszen "nyerésben van". Azt pedig "majd meglátjuk", Irán hogyan reagál minderre, de az bizonyos, hogy közel volt az idő, hogy képes legyen atomfegyvert gyártani, tovább várni nem lehetett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Kis szürke emberek – Európa senkijei, akik feltűntek az észt–orosz határon

Kis szürke emberek – Európa senkijei, akik feltűntek az észt–orosz határon

Miközben a világ Krímre és Ukrajnára figyel, Észtország keleti végében egy másik határon évtizedek óta állnak „kis szürke emberek”. Ők nem katonák, hanem állampolgárság nélküli civilek, akik Narvánál órákig, olykor napokig várnak arra, hogy átjussanak Oroszországba. Az útlevelük nem egy országba, hanem egy joghézagba szól, és az életük sem ide, sem oda nem tartozik igazán. A sorban állva sokan már nem orosznak, hanem európainak érzik magukat – de ezt még hivatalosan nem ismerte el senki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 21. 10:15
×
×
×
×