eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Elfogott határsértők Ásotthalom térségében 2015. szeptember 18-án. A Készenléti Rendőrség munkatársai tizenöt pakisztáni és egy líbiai férfit fogtak el az ásotthalmi átkelő közelében kora délután, a migránsokat embercsempész vezette el a magyar-szerb határhoz.
Nyitókép: A kép illusztráció. MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Kiderült, mennyi külföldi embercsempész van a magyar börtönökben – magas a szám

Az OBH adott jelentést Zalaegerszegen.

Több mint ezer külföldi állampolgár tölti embercsempészés miatt jogerős büntetését magyar börtönökben, hússzor annyi, mint néhány évvel korábban - közölte az Országos Bírósági Hivatal informatikai és elektronikus ügyintézési főosztályának vezetője Zalaegerszegen.

Péter Zoltán János a Zalaegerszegi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón egy kérdésre beszélt arról, hogy az utóbbi néhány évben rendkívüli mértékben megemelkedett a törvényszékeken a külföldi embercsempészeket érintő büntetőügyek száma. Míg ilyen okból két-három évvel ezelőttig legfeljebb 40-50 külföldi állampolgár töltötte jogerős büntetését magyar büntetés-végrehajtási intézményekben, addig mostanra a számuk már meghaladja az ezret.

Hozzátette, hogy az embercsempészettel kapcsolatos ügyek száma elsősorban a határok közelében fekvő bíróságokon növekedett nagy mértékben. Valószínűsíthetően ez az oka annak is, hogy a korábbi tendencia szerint

a bíróságokon éveken át csökkenő új ügyek száma 2023 első hónapjaiban ismét növekedést mutat.

Péter Zoltán János jelezte: a Zalaegerszegi Törvényszék tekintve az országban a negyedik legkisebb, ahol az összes bírósági ügy két százalékát tárgyalják. Országosan tavaly 2,8 százalékkal kevesebb új ügy került a magyar bíróságokra 2021-hez képest, a zalai törvényszéken és járásbíróságokon ugyanakkor 8,2 százalékkal csökkent ez az adat.

Míg országszerte 5,4 százalékkal mérséklődött a bíróságokon a folyamatban lévő ügyek száma, addig Zalában 14 százalékkal lett kevesebb, vagyis több ügyet fejeztek be a zalai bírók, mint ahány új ügy érkezett. A vármegyében a már első fokon jogerősen lezárt ügyek száma is jóval meghaladja az országos átlagot, Zalában a polgári ügyek 93, a büntetőügyek 81 százalékában nem fellebbeznek a résztvevők, vagyis elfogadják az ítéletekben foglaltakat - közölte a főosztályvezető.

Kitért arra is, hogy a zalai bíróságokon a távmeghallgatás lehetőségét is gyakorta igénybe veszik, a koronavírus miatt 2020-ban és 2021-ben az országban mindenütt jelentősen emelkedett ezeknek a száma, 2022-ben azonban már mérséklődött, Zalában ugyanakkor kis mértékben tovább nőtt ez az adat.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a zalai bíróságok közül a járásbírósági ügyek mértéke 11, a törvényszéken másodfokon tárgyalt eseteké 10 százalékkal csökkent, így - a törvényszéken első fokon tárgyalt ügyek szinte változatlan száma miatt - együttesen nyolc százalékkal kevesebb új ügy érkezett hozzájuk.

Még 2020 nyarán hirdette meg az OBH elnöke, hogy kiemelten kell kezelni az évek óta tartó ügyek számának csökkentését, amiben Zalában is kiemelkedő adatot regisztráltak. Míg a vármegyében 2020-ban 166 két évnél tovább húzódó ügy volt, ez mostanra 67-re csökkent, az öt évnél is tovább tartó pereket illetően pedig a korábbi 16 helyett már csak 10 ilyen eset nem volt még lezárva a múlt év végéig - ismertette a törvényszéki elnök.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×