A XI. és a XXII. kerületet érintő kiemelt jelentőségű projekt célja, hogy a Budapest városhatáráig elkészült EuroVelo 14 (Budapest–Balaton-kerékpárút) útvonal folytatása mihamarabb megvalósuljon a fővároson belül is.

Az EuroVelo-útvonalak véglegesítését hosszas egyeztetések előzték meg a partnerszervezetekkel. A tervek elkészültek, az engedélyeztetés alatt lévő új EuroVelo 14 kerékpárútvonal két ponton is csatlakozik majd a Duna menti EuroVelo 6 dél-budai szakaszához – fogalmaz közleményében a BKK.

Mint olvasható, a tervezéskor fontos szempont volt, hogy kerékpárral könnyen elérhető legyen a XXII. kerületi Leányka utcai lakótelep, illetve Budafok történelmi belvárosa, továbbá a XI. kerületi kelenvölgyi és kőérberki szakasz megfelelő csatlakozási pontja, és folytatása legyen az EuroVelo 14 fővároson kívüli szakaszának.

A tervezett beruházásnak köszönhetően:

• a Duna menti kerékpárútról közvetlen kapcsolat jön létre a Budapest–Balaton-útvonalhoz;
• tovább javulhat Kelenvölgy kerékpáros elérhetősége, valamint a környéken élők könnyebben megközelíthetik a lakóövezetek közelében lévő közintézményeket, boltokat, főbb közösségi közlekedési megállókat és szabadidős helyszíneket;
• a Honfoglalás utca autós forgalomcsillapítását a kijelölt kerékpárútvonal is elősegíti, a csomóponti fejlesztésekkel csökkenthetők a közlekedési veszélyek;
• a Hosszúréti-patak felett – a Leányka utcában és a Horogszegi határsoron – két új, a környezetbe illeszkedő kerékpároshíd biztosítaná az átjutást;
• új kerékpáros-pihenőhely létesül a Honfoglalás utca–Horogszegi határsor csomópontnál és a Kamaraerdőnél;
• a kamaraerdei tanösvény túraútvonalait is meg lehet közelíteni kerékpárral;
• a Leányka utcai lakótelep mögötti kerékpárút mellett gyalogossétány is létesül a kutyafuttató irányába;
• a Kána-tó déli partján, a villamossínpálya mellett elválasztott kerékpárút és sétány jöhet létre, ezek összehangoltan valósulhatnak meg a XI. kerület egyéb rekreációs célú fejlesztéseivel.

Az EuroVelo-kerékpárútvonalak a teljes kontinenst behálózzák azzal a céllal, hogy megteremtsék a magas színvonalú kerékpáros turizmus feltételeit. Emellett azonban több helyen – így Budapesten is – olyan gerincutakként működnek, amelyeket nemcsak a turisták és a kikapcsolódni vágyók, hanem a munkába vagy iskolába kerékpározók is biztonságosan használhatnak.

A 7,6 kilométer hosszú kerékpáros-útvonal terveinek engedélyeztetése a napokban elindult. A tervezési feladatok 50-50 százalékban kormányzati és fővárosi forrásból valósulnak meg, a kiviteli tervek várhatóan 2023 őszére állnak rendelkezésre. Ezt követően a kivitelezést európai uniós forrás bevonásával tervezi megvalósítani a Főváros; sikeres pályázat esetén 2024-ben kezdődhetnek az építési munkák.

Hozzáteszik: a BKK a Fővárosi Önkormányzattal szorosan együttműködve igyekszik megteremteni annak a feltételét, hogy a közlekedők a számukra legmegfelelőbb közlekedési eszközt válasszák. Az autót felváltó lehetőségek haszna nemcsak társadalmi, hanem környezeti is. Csökken a zaj- és a légszennyezettség, javul a levegő minősége, élhetőbbé válnak a zsúfolt fővárosi útszakaszok – írják.

A főváros közlekedési fejlesztéseit összefoglaló Budapesti Mobilitási Terv 2030 a közösségi, kerékpáros- és gyalogosközlekedés előtérbe helyezését tűzi ki célul, hogy Budapest élhetőbb, még inkább ember- és környezetbarát város legyen – zárul a Budapesti Közlekedési Központ kommünikéje.

Az InfoRádió Kürti Gábort, a Magyar Kerékpárosklub elnökét kérdezte a témában, a beszélgetés alább meghallgatható.